Valami történik a felszín alatt: évi 25 centimétert süllyed a nagyváros

Mexikóváros olyan gyorsan süllyed, hogy az űrből is látható. A NASA által közzétett műholdfelvételek azt mutatják, hogy a nagyváros évente akár 25 centiméterrel is süllyed.

Nagy gyorsasággal süllyed Mexikóváros

A kiterjedt talajvíz-kiszivattyúzás és a városi fejlesztések drámaian összezsugorították a mexikói főváros ősi tómedrét. Ennek eredményeként a mintegy 22 millió embernek otthont adó metropolisz több mint egy évszázada süllyed. Számos műemlék és régebbi épület, például a Metropolita katedrális, láthatóan oldalra dőlt. Ez krónikus vízhiányhoz is vezet, amely várhatóan csak súlyosbodni fog.

 – mondta Enrique Cabral, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem geofizikát tanuló kutatója, hozzátette, hogy mindez egy nagyon nagy probléma.

A problémát először egy mérnök dokumentálta 1925-ben, és az 1990-es és 2000-es évekre a város egyes részei évente körülbelül 35 cm-rel süllyedtek.

A NASA újonnan közzétett jelentése szerint a süllyedés jelenleg átlagosan havi 2 cm-rel történik olyan területeken, mint a fő repülőtér és a Függetlenség-emlékmű. Összességében ez évi körülbelül 24 cm-es süllyedési sebességet jelent, és 100 év alatt ez több mint 12 métert tesz ki, amelyre a Földön nincs sok példa.

A NASA becslései a NISAR néven ismert nagy teljesítményű műhold 2025 októbere és 2026 januárja között végzett mérésein alapulnak, amely valós idejű változásokat képes nyomon követni a Föld felszínén. Paul Rosen, a NISAR tudósa szerint bolygónk részleteinek az űrből történő rögzítésével a projekt valamit elárul arról is, hogy mi történik valójában a felszín alatt.

A vízhiány közelmúltbeli fellángolásait követően a tisztviselők elkezdték további kutatások finanszírozását. Idővel a csapat reményei szerint még jobban rá tud majd fókuszálni bizonyos területekre, és egy napon épületenkénti méréseket is tudnak majd végezni.

Tágabb értelemben a kutatók remélik, hogy a technológiát világszerte alkalmazni tudják olyan dolgok nyomon követésére, mint a természeti katasztrófák, a törésvonalak változásai, az éghajlatváltozás hatásai olyan régiókban, mint az Antarktisz, és egyebek. Dr. Rosen szerint a technológiát fel lehetne használni a riasztórendszerek megerősítésére, lehetővé téve a tudósok számára, hogy figyelmeztessék a kormányokat az evakuálás szükségességére például vulkánkitörések esetén - írta a Daily Mail.