Mit is ünneplünk pontosan pünkösdkor? És mióta munkaszüneti nap?

Az, hogy egy adott évben mely napra esik ez az ünnep, attól függ, mikor van húsvétvasárnap. Az ezt követő 50. napon vagy 7. vasárnapon van ugyanis pünkösd. Mit ünneplünk ilyenkor, milyen hagyományok társulnak ehhez a jeles naphoz és miért munkaszüneti nap pünkösdhétfő? Most kiderül!

Mit ünneplünk pontosan pünkösdkor?

Pünkösdkor a szentlélek eljövetelére és az egyház születésnapjára emlékezünk. A Biblia szerint ezen a napon gyűltek újra össze Jeruzsálemben a Jézus halála után szétszéledt tanítványok. Miután pedig lángnyelvek képében megszállta őket az Isten, különböző nyelveken kezdtek el prédikálni az apostolok, aminek hatására ezrek tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt.

Mit jelent a pünkösd szó?

A pünkösd a görög ötvenedik szóból ered, vagyis a szentlélek eljövetelét már az őskeresztények is a húsvét utáni 50. napon ünnepelték. Az ókorban egyébként a pünkösd a húsvét utáni 50 napos időszak egészét is jelentette, például Szent Ambrus milánói püspök szerint ez az időszak egyetlen hosszú vasárnap, amit ugyanúgy kell megünnepelni, mint a húsvétot - olvasható a punkosdinfo.hu-n.

Mióta munkaszüneti nap pünkösd?

Régebben pünkösdvasárnap mellett a pünkösdhétfő is ünnepnap volt, de a második vatikáni zsinat óta már nem külön egyházi ünnep. Ennek ellenére sok országban – köztük Magyarországon is – pünkösdhétfő továbbra is munkaszüneti nap, méghozzá 1993 óta. Emellett pedig 2018 óta a katolikus egyház pünkösdhétfőn üli meg Boldogságos Szűz Mária ünnepét.

Idén május végén egy háromnapos hosszú hétvégének örülhetünk.

Milyen hagyományok, népszokások kapcsolódnak a pünkösdhöz?

A pünkösdi szokások a keresztény tradíciók mellett az ősi tavaszköszöntő, termékenységvarázsló rítusokat is őrzik. Az egyik legismertebb hagyomány a pünkösdi királyválasztás, mikor is a legények különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajszolás, rönkhúzás, kaszálás) mérhették és mérik össze erejüket a mai napig. A győztes lett a pünkösdi király, akinek hatalma egy teljes évig tartott. Kiváltságai közé tartozott, hogy minden lakodalomba és mulatságra hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott a közösség kontójára és nem tartozott számadással a tetteiért- a kisebb kihágásokért nem büntethették meg. Egy másik ismertebb hagyomány a pünkösdi királynéjárás. Ez a lányok termékenységvarázsló szokása volt. Négy nagyobb lány körbehordozott a faluban egy ötödiket – a legkisebbet és legszebbet –, aki a pünkösdi királynő volt. Rózsaszirmokat szórtak, énekeltek, és jókívánságokért cserébe adományokat gyűjtöttek.

A pünkösd elmaradhatatlan eseménye emellett a csíksomlyói búcsú, ami a magyarság legnagyobb keresztény zarándokeseménye a mai napig. Évente több százezer hívő és zarándok érkezik Erdélybe, a kegytemplom melletti Nyeregbe, hogy részt vegyen a szombati ünnepi szabadtéri szentmisén.