Véradók világnapja: három ember életét is megmenthetjük egy véradáson

Magyarországon több mint ötvenéves múltra tekint vissza a szervezett véradás. Mégis sokan a mai napig nem mennek el vért adni egy-egy tévhit miatt, pedig ezzel akár három ember életét is megmenthetnék. A véradók világnapja alkalmából ezekből gyűjtöttünk össze és cáfoltunk meg néhányat.

Június 14-e a véradók világnapja

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére, valamint a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság javaslatára 2005 óta június 14-én ünnepeljük a véradók világnapját. Ezen a napon született Karl Landsteiner Nobel-díjas orvos, aki felfedezte az AB0-vércsoportrendszert, megalapozva a biztonságos vérátömlesztést. Az esemény célja, hogy kifejezze a hálát a több millió önkéntes donor felé, és felhívja a figyelmet a véradás globális fontosságára. Jelenleg ugyanis a világ lakosságának 82 százaléka még mindig nem lehet biztos abban, hogy szükség esetén jut-e számára elegendő, kockázatmentes vér.

Ki és hogyan adhat vért Magyarországon?

Az Országos Vérellátó Szolgálat vagy épp a Magyar Vöröskereszt által szervezett véradások egy teljesen biztonságos, zárt rendszerben történnek, és mindössze egy órát vesznek igénybe, maga a vérvétel ebből csupán 5–12 perc. A véradás alapfeltételei a következők:

• 18 és 65 év közötti életkor (első véradóknál a felső korhatár 60 év), valamint legalább 50 kg-os testsúly.
• Két véradás között legalább 56 napnak el kell telnie. A nők évente maximum 4, a férfiak maximum 5 alkalommal adhatnak vért.
• Személyi igazolvány (vagy más fényképes okmány), lakcímkártya és a tajszám (első alkalommal az eredeti tajkártya) szükséges a véradáshoz.

Több okból is megéri vért adni

Egyrészt minden egység levett vérből háromféle vérkészítményt – vörösvérsejt-koncentrátumot, thrombocyta-koncentrátumot és friss fagyasztott plazmát – állítanak elő. Ezeket a készítményeket akár három különböző beteg is megkaphatja. Innen ered a jól ismert szlogen: Adj vért és ments meg három életet! Másrészt a véradás a donor egészségét is szolgálja: a kötelező előzetes orvosi vizsgálat (hemoglobinszint, vérnyomás, pulzus) mellett a levett mintából szűrik a HIV, hepatitisz-B, hepatitisz-C és a szifilisz jelenlétét is.

Tények és tévhitek a véradásról

A véradás életmentő segítség, de sajnos sok tévhit tartja vissza az embereket attól, hogy segítsenek. Ezek a leggyakoribbak:

• tévhit: nem adhatok vért, ha tetoválásom van.
• Tény: ha a tetoválás (vagy testékszer behelyezése) óta eltelt 6 hónap, bárki adhat vért.
• Tévhit: túl vékony vagyok hozzá.
• Tény: akinek a testsúlya meghaladja az 50 kg-ot, és egészséges, semmi akadálya nincs a véradásnak.
• Tévhit: a véradás fájdalmas.
• Tény: valójában egy apró szúrás az egész, ami mindössze pár másodpercig tart, az asszisztensek pedig évente több ezer szúrást végeznek, tehát van benne bőven gyakorlatuk.
• Tévhit: túl sok vért vesznek le.
• Tény: az egészséges szervezet gyorsan pótolja a levett vért, ami a felnőtt testben lévő 5-6 literből mindössze nagyjából fél liter.