„Bármit megadnék, hogy egyszer lássak” – Sándor nagyon reménykedik az új technológiákban

Sándor születése óta nem lát, mégsem mondott le arról az álomról, hogy egyszer a saját szemével lássa a világot. Az orvosi kutatások és az AI-alapú fejlesztések számára nem pusztán technikai újdonságok, hanem a remény ígéretét jelentik neki és a világszerte élő 2 milliárd rövidlátó és vak embernek.

Szerző: Lukács-Sánta Andrea

Létrehozva: 2026.02.15. 16:30

Módosítva: 2026.02.15. 17:27

vak fejlesztés AI gyengénlátó

Sándor alávetné magát a legújabb beavatkozásoknak, amelyeket vak és gyengénlátó emberek számára fejlesztettek ki, de ő már azért is nagyon hálás, hogy nem felejtették el a vak embereket, és napról napra születnek az új találmányok. A kutatások, és innovációk az AI-technológiával karöltve reményt adnak Sándornak és a ma élő 2 milliárd rövidlátó embernek. Nemcsak abban, hogy lássanak, de sok más hétköznapi használati eszközök fejlesztésével is.

A vak férfi a Civil út Alapítvány egyik rendezvényén — A vak férfi a Civilút Alapítvány egyik rendezvényén / Fotó: Civil út Alapítvány

Sándor születésétől fogva vak

A férfinak elképzelése sincs arról, hogy néz ki a világ. Szeretné látni a festményeket, az autókat, amelyek a szenvedélyei, az eget a Hold-udvart és a tűzijátékot is, amelynek a hangját imádja.

Nem értem, hogy az emberek miért nem örülnek annak, hogy mindezt láthatják? Miért keseregnek, amikor csodák zajlanak a szemeik előtt minden percben? Mindenük megvan, és mégsem élvezik az életet. Nekem született zöldhályogom van, a szemgolyóm zsugorodik össze, mégis bízom abban, hogy kitalálnak majd valamit, ami segíthet és egyszer a szememmel is megnézhetem a világot

– mondja reménykedve Sándor. A mai technikai fejlesztésekről a férfi azt mondja, örül minden újdonságnak, bár szerinte annyira gyorsan változik minden, hogy csak kapkodjuk a fejünket, hiszen mire megtanulnánk valamit, addigra kitalálnak valami újat, jobbat. Rádiósként és magánemberként is sok technikai újítást használ.

Sándor sok éve rádiós műsorvezető / Fotó: családi album

A közlekedés területén kiváló fejlesztések születtek az utóbbi években, de a beszélő eszközöket sem tudtuk régen elképzelni, manapság viszont már beszél minden, a konyhai mérleg, a vérnyomásmérő, vércukorszintmérő, a lift is beszél sok helyen. Ami gondot okoz, az az érintőképernyős kaputelefon, ha az van felszerelve, nem jutok be abba a házba, csak akkor, ha valaki beenged. De már arra is kitaláltak valamit állítólag

– mondja bizakodva a férfi. Az új eszközök drágák, de a régiek sem olcsók. A fehér bot húszezer forintnál kezdődik, és annak, aki rendszeresen közlekedik, a bot fogyóeszköz. Rálépnek, leesik, megreped, eltörik. Az applikációk közül is némelyik fizetős, de sok, korábban több százezer forintba kerülő alkalmazást ma már ingyen le lehet tölteni.

Hobbija az autózás

Sándor sosem fogja elfogadni, hogy nem lát. Fiatal korában mindig úgy aludt el, hogy azt álmodta, hogy lát. Elképzelte, hogy milyen lehet a világ és milyen lehet vezetni.

Sándor és látássérült felesége egy autókiállításon / Fotó: családi album

A mi életünkben három érzékszervünkre hagyatkozunk: hallás, szaglás, tapintás. Így memorizálunk mindent. El sem tudom képzelni, milyen lenne az, ha meg is nézhetném ugyanezeket a dolgokat, amiket eddig megismertem a világból. 1985-ben felvetődött a műtét lehetősége Moszkvában, de végül kiderült, hogy nálam nem segítene. Egyébként sem vállaltam volna be, mert az agyam is megsérülhetett volna. A magyar fejlesztésekről hallottam, nem tudom, nálam működne-e. Bármit megadnék és akármilyen veszélyt vállalnék, hogy lássak

– fejezi be Sándor, aki jó néhány járgányt vezetett már, teljesen vakon.