18. születésnapját ünnepelte Viktorka, aki ritka betegsége miatt mindössze 15 kiló és 116 centi
Viktor nemrég egy vesetranszplantáción is átesett.
"Látni akarom a fiaim ballagását!" - Mellrákjáról vall őszintén a fiatal édesanya
Egy esti meseolvasás közben, véletlenül talált rá arra a csomóra Kata, amely fenekestül felforgatta az életét. Kata, a korábbi jógaoktató és személyi edző kíméletlen őszinteséggel vallott a Metropolnak a sokkoló diagnózisról, a kemoterápia fizikai megpróbáltatásairól és arról a „katona-üzemmódról”, amivel a gyógyulás útjára lépett. Mellrákkal küzd az édesanya, nem adja fel a reményt.
A 38 éves édesanya mellrákkal küzd. Ma már ezrek követik a közösségi médiában, ahol őszintén vall betegségéről. Egy esti meseolvasás közben, véletlenül talált rá arra a csomóra, amely fenekestül felforgatta az életét.
Mellrákkal küzd az édesanya, de győzelemre áll: „Látni akarom a fiaim ballagását!”
Őszintén vallott a sokkoló műtétről, a „katona üzemmódról” és arról, miért fontos, hogy a nők ne fordítsanak hátat a testük jelzéseinek.
Biztos voltam benne, hogy ez egy semmiség
- meséli Kata. Az életerős, mindig mosolygós nő élete tavaly májusban vett drámai fordulatot. Semmi előjele nem volt a bajnak, a sport és az egészségtudatosság a mindennapjai része volt, hiszen korábban jógaoktatóként és személyi edzőként is dolgozott.
Egyik este meseolvasás közben véletlenül hozzáértem a mellemhez és megéreztem, hogy van ott valami. Később önvizsgálatot végeztem: bizony egy kis csomó volt. Úgy mentem a mammográfiára, hogy valószínűleg megrántják a vállukat, hogy jól van, ez csak egy tejmirigy-gyulladás
- mondta Kata a kezdetekről.
A diagnózis azonban kíméletlen volt: agresszív, rosszindulatú daganat. Az édesanya ahelyett, hogy összeomlott volna, eldöntötte, hogy harcolni fog és meg fog gyógyulni.
Átkapcsoltam egy katona-üzemmódba. Jó tanuló-jó kislány típus vagyok és ha már van egy kezelési terv, akkor biztos, hogy úgy csinálom, hogy a lehető legjobb végeredmény legyen
- határozta el. Az onkoteam azonnali kemoterápiát írt elő.
„Körülbelül kétcentis volt a daganat, viszont nagyon agresszív típus, tehát a sejtosztódási arány nagyon magas volt, és az orvos azt mondta, hogy kemoterápiát javasolnak. Megnézik, hogyan reagál egy ilyen kezelésre” - emlékszik vissza Kata.
„Olyan leszel, mint a Gru a meséből”
A legnehezebb feladat az volt, hogyan avassa be a gyerekeket, a kétéves és az ötéves kisfiát. A nagyobbik fiú gyermeki ártatlansággal, de végtelen elfogadással fogadta a hírt, hogy édesanyja haja kihullik majd a kezelésektől.
A nagyfiam annyival elintézte, hogy: na jó, de hát olyan leszel, mint a Gru. Csak annyit kért, hogy az orrom, az ne legyen nagy. Amikor a hajam kezdett kihullani, a férjemmel együtt ők nyírták le. Nem titkolóztam, inkább nyíltan kezeltem a kérdést
- meséli az édesanya.
Bár a kemoterápia fizikai megpróbáltatásait hősiesen viselte, olyannyira, hogy a kezelések között is emelte a súlyokat az edzőteremben, a lelki mélypont a műtét után érkezett el. Azóta már az egészséges életmódot is újragondolta.
A kemók között is, amikor összeszedtem magam, heti négyszer mentem edzésre. Háromhetente kaptam a kezelést és volt egy hét, amikor nem tudtam menni, de utána a fennmaradó két hétben heti négyszer ott voltam és emeltem a súlyokat. Ez egyszerűen kellett nekem! Figyeltem arra, hogy mit eszem, most még jobban figyelek. A téliszalámi például nem biztos, hogy jó választás, ha hosszútávon gondolkozom.
Amikor egyetlen poszt indít el lavinát
Kata ma már több ezer emberhez szól a közösségi médián keresztül, de az ismertséget nem tervezte. Minden egyetlen fényképpel kezdődött tavaly októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában.
Azzal a céllal tettem ki, hogy ne minden ismerősömmel mínusz 12-ről kezdődjön a beszélgetés. Hogy amikor meglátnak kendőben, ne érezzék magukat kényelmetlenül, ne legyen kérdés, hogy mit mondjanak
- emlékszik vissza a kezdetekre.
Ez az őszinte, „tiszta vizet a pohárba” hozzáállás azonban váratlan lavinát indított el. Kata nemcsak a saját környezetét érintette meg, hanem vadidegenek tízezreit is megszólította. Ő maga is nehezen fogja fel a felé áradó szeretetet, de érzi, hogy az embereknek szükségük van erre a fajta mélységre.
Műtét után jött a mélypont
A nyolc körös kemoterápia, különösen az első négy „piros kemó” hatalmas lórúgás volt a szervezetemnek. Nem túlzok azzal, hogy két napon keresztül félóránként hánytam. Az nagyon kemény volt
- meséli, utólag már mosolyogva. Mégis, amint visszanyerte az erejét, ment tovább, dolgozott.
A férjem lapátol össze a földről
Ebben a küzdelemben sziklaszilárd támasza a férje, akit Kata nemes egyszerűséggel a bajtársának nevez. Ő az, aki nem hagyja, hogy felesége az erején felül teljesítsen és aki akkor is ott van, amikor a nő lelke éppen elfárad.
A férjem nagyon jól kezeli a dolgot, ő az én bajtársam. Amikor össze kell engem kaparni a földről, mert bizony van olyan is, akkor nagyon jó lapátja van, azt kell, hogy mondjam
- meséli Kata hálásan. A férfi nemcsak a lelki terheken osztozik vele, hanem fizikailag is óvja őt: ha kell, keményen rászól, hogy üljön le enni és ne a gyerekek körüli zsongással foglalkozzon, mert most az ő gyógyulása a legfontosabb.
A tehetetlenség érzése
Talán a legnehezebb harcot mégsem a kórral, hanem a saját anyai szívével vívja. Kata számára, aki mindig helyt akar állni, nehéz a tehetetlenség.
Nagyon nehezen viselem, hogy anyaként, feleségként korlátozva vagyok. Nehéz ülni a kanapén és látni, hogy a férjem csinál ezt-azt, ami eddig az én dolgom volt. Ő megy a gyerekekért, ő szaladgál a játszótéren. Ezt nagyon nehezen viselem
- vallja be őszintén.
Kisfiai, akiket Kata csak „kis törpe tornádóknak” hív, egyelőre jól élik meg édesanyjuk betegségét. Ő az, aki türelmetlenebb önmagával, nehéz elviselnie, hogy most csak visszafogottabban lehet jelen gyermekei életében, hisz nem tud annyira aktív lenni, mint azelőtt.
Nagyon nehéz még elég jó anyának is lenni úgy, hogy közben például a műtét után állandóan fájdalmaim vannak. Tegnapig még csövek lógtak ki belőlem
- mondja Kata.
Sokkoló látvány a kötés alatt
Sokan mondták neki, hogy a műtét már „könnyű” lesz a kemóhoz képest, de szembesülnie a valósággal nem volt egyszerű.
Egyébként én is azt mondtam: jó, most leveszik a mellem, majd lesz másik, csinálnak egy újat. De ott, a műtét után, amikor először láttam, hogy mi van a kötés alatt, az annyira sokkoló volt és annyira nehezen tudtam megbarátkozni azzal az óriási vágással, hogy az engem nagyon padlóra küldött. Nagyon nehéz hova tenni még most is, mert azért még viszonylag friss
- meséli az édesanya.
Jelenleg a gyógyulás útján jár és bár a fájdalom és a lelki mélyrepülés megnehezíti a mindennapjait, a célja világos: látni akarja felnőni a fiait, ott szeretne lenni a ballagásukon és boldognak akarja látni őket a szerelmükkel...
Az édesanya mindig is odafigyelt magára és egészségesen élt, a sors mégis váratlan és kíméletlen próbatétel elé állította. Kata most minden erejével azon van, hogy másoknak is átadja az üzenetet: ne halogassuk az orvost! A korai felismerés és a prevenció ugyanis az egyetlen eszköz a kezünkben, ami ténylegesen életet menthet.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Metropol Google News oldalán is!
Top hírek
Elszabadult a pokol a bíróságon: gyászoló apa támadt a vádlottra
Kórházba küldte az apa a vádlottat.
A legkiszolgáltatottabbak maradnak most segítség nélkül – több mint 5 ezer ukrán nő halt meg eddig a háborúban
A nőket segítő szervezetek forrásai kimerülőben vannak.
Hírlevél-feliratkozás
Hírlevél-feliratkozás
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre