54 órán át vajúdott – traumatikus szülés után PTSD-t diagnosztizáltak nála

Az édesanya szerint fia születése szörnyű élmény volt. A traumatikus szülés több mint 2 napig tartott.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2025.06.30. 12:00
Módosítva: 2025.06.30. 13:17
orvos terhesség szülés

A 30 éves essexi Rachel Coles traumát szenvedett a szülészeten fia születésekor. A magzatvize természetes módon szakadt meg, de csak 54 óra múlva tudta csak megszülni gyermekét.

Traumatizálta a szülés az édesanyát
Traumatizálta a szülés az édesanyát Fotó: Pexels/Illusztráció

Egy életre nyomot hagyó szülés

Elmagyarázta, hogy 24 órával a magzatvíz elfolyása után vissza kellett volna mennie a kórházba. Mivel azonban a szülése nem haladt előre, és nem érte el a 4 centiméteres tágulást, a szülés előtti osztályra helyezték, miközben erős összehúzódásokat tapasztalt. A férjét hazaküldték, és azt mondták neki, csak akkor térhet vissza, ha a feleségét felveszik a vajúdó osztályra, a Covid-szabályok miatt. Hat órát vajúdott aznap, mire végre kaptak egy ágyat, addig csak gázt és oxigént kapott fájdalomcsillapításként.

Végül a többszöri kérés után kaptam epidurális érzéstelenítést, és végre tudtam aludni, ahogy az oxitocin infúzió elkezdett hatni. Az epidurális kétszer is kudarcot vallott, újra kellett adni, és az oxitocin okozta összehúzódások őszintén szólva a legborzasztóbb fájdalmak voltak, amiket valaha átéltem

– mesélte Rachel.

A dolgok elkezdtek haladni Rachelnél, de a szülés súlyos komplikációkkal járt. 

Elmondta, hogy mire tolni kellett, az epidurális már teljesen hatástalan volt, két órán át próbálta megszülni a fiát, miközben több orvos aggódott, hogy elakad, Rachel pedig teljesen kimerült volt. Egy orvos megjegyezte, hogy már órákkal ezelőtt császármetszést kellett volna elvégezni az anyán, ez adott neki végül egy utolsó erőt.

Azt is hozzátette, hogy a hosszú vajúdás és az elhúzódó oxitocin miatt a méhlepénye szétesett, és megsérült a méhe, aminek következtében majdnem négy litert vért vesztett – írja a Mirror.

Arra emlékszem, hogy miközben vért veszítettem, a fiamat elvitték tőlem, és a férjemnek adták, kb. 20 orvos rohant be a terembe, hogy megállítsák a vérzést, és alá kellett írnom egy papírt, amiben hozzájárultam a műtéthez, ahol ha nem sikerült volna megállítani a vérzést, teljes méheltávolítás lehetett volna a végkimenetel

– emlékszik vissza Rachel.

Később megtudta, hogy a vérnyomása hirtelen megemelkedett, több kritikus pillanat is volt, és végül egy olyan gyógyszert kapott, ami súlyos következményekkel járhatott volna, de ez volt az utolsó esély a vérzés megállítására, mielőtt méheltávolításra került volna sor.

 A történtek maradandó nyomot hagytak rajta, depressziót, szorongást és PTSD-t diagnosztizáltak nála.

 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás