
Pünkösdi kiruccanás: három hely, ahová akár még a hosszú hétvégén is elindulhatsz!
Keresve sem találnánk jobb időpontot egy kiránduláshoz!
Kiderült az igazság.
Magyar Péter EP-képviselője a napokban olyan nyilatkozatot tett, amelyből egyértelműen kiderül, hogy min dolgozik közösen Brüsszel és a Tisza Párt Ukrajna beléptetáse ügyében. A háború- és ukránpárti Ursula von der Leyen, valamint az Európai Bizottság bővítési biztosa már 2030 előtt az EU-ba tolná a jelenleg háborúban álló országot. A néppárt és brüsszeli elit mit sem törődik a veszélyekkel, amelyekkel Ukrajna uniós csatlakozása járna.
Az Európai Néppárt és a Tisza Párt már hónapok óta intenzíven készül Ukrajna potenciális 2030-as EU-tagságára. Ezt a tényt Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője tárta fel egy nemrégiben adott nyilatkozatában. A képviselő részletesen beszámolt arról, hogy pártja szoros együttműködésben dolgozik a néppárttal és más szövetségesekkel Ukrajna európai integrációjának ügyében.
Mint arról a lapunk már korábban beszámolt, Gerzsenyi elmondása szerint már 2024 decemberében elindult egy informális egyeztetési folyamat a néppárton belül. Ennek részeként kéthetente találkoznak a költségvetési ügyekben érintett képviselők, hogy megvitassák a következő hétéves pénzügyi időszakra vonatkozó javaslatokat. Ezek az informális megbeszélések lehetőséget biztosítanak a néppárt álláspontjának kialakítására kulcsfontosságú kérdésekben.
Az egyik ilyen ülésen két fő téma került napirendre: az EU bővítése és a közös agrárpolitika jövője.
A bővítés kapcsán különböző forgatókönyveket vitattak meg, beleértve azt a lehetőséget is, hogy Ukrajna, Moldova vagy valamelyik nyugat-balkáni állam már 2030-ban csatlakozhat az unióhoz.
Gerzsenyi kiemelte, hogy fontos felkészülni ezekre a lehetséges csatlakozásokra a következő költségvetési csomagban, hiszen az új tagállamok azonnal jogosulttá válnak az EU-s támogatásokra.
Kiemelte:
Az ülés témája volt egyrészt a bővítés, másrészt a közös agrárpolitika. Bővítés kapcsán a különböző lehetséges forgatókönyveket vitattuk meg. Mi van akkor, ha már 2030-ban esetleg csatlakozik a most folyamatban lévő tagállamok valamelyike: Ukrajnáról, Moldováról, a nyugat-balkáni államokról beszélünk.
A Tisza Párt aktív szerepvállalása ebben a folyamatban összhangban van korábbi kezdeményezéseikkel is. A párt már korábban elkötelezte magát Ukrajna európai integrációja mellett, és támogatóik körében is jelentős támogatottsága van az ukrán csatlakozásnak.
Az általuk indított szavazáson a Tisza Párt támogatóinak csaknem hatvan százaléka véli úgy, hogy Ukrajnának helye van az Európai Unióban.
Ugyanakkor Gerzsenyi nyilatkozata számos kérdést vet fel a bővítési folyamat átláthatóságával és a magyar érdekek képviseletével kapcsolatban.
A képviselő elsősorban a néppárt érdekeiről beszélt, és nem tett említést a specifikus magyar szempontokról.
Ez aggodalomra adhat okot, hogy a magyar érdekek esetleg háttérbe szorulhatnak a bővítési folyamat során.
Az előcsatlakozási alapok kérdése is felmerült a megbeszélésen, ami arra utal, hogy az EU már most jelentős erőforrásokat fordít a potenciális új tagállamok felkészítésére. Ez a fajta előkészítő munka kulcsfontosságú lehet Brüsszel és az Európai Néppárt terveinek megvalósításához.
Fontos az, hogy ebben a költségvetési csomagban fel legyünk készülve a lehetséges csatlakozásukra. Nagyon fontos az is, hogy amint egy országból EU-tagállam lesz, akkor jogos út lesz az EU-támogatásokra, illetve azt is érdemes tudni, hogy vannak úgynevezett előcsatlakozási alapok
– közölte.
Ukrajna csatlakozása azonban jelentős kihívásokat is jelenthet az EU-nak. Elég arra gondolni, hogy az ország hatalmas termőföldjeivel és mezőgazdasági potenciáljával komoly hatást gyakorolhat az unió agrárszektorára. Emellett a geopolitikai helyzet és a folyamatban lévő háborús konfliktus is további bonyodalmakat okozhat a csatlakozási folyamatban.
Az informális egyeztetések rendszeressége – kéthetente történő találkozók – azt sugallja, hogy a néppárt és szövetségesei, köztük a Tisza Párt, rendkívül komolyan veszik a felkészülést Ukrajna potenciális csatlakozására.
Ez a megközelítés arra utal, hogy az érintett politikai erők 2030-at reális céldátumnak tekintik Ukrajna EU-tagságára vonatkozóan.
Az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa, Marta Kos nemrég nyilatkozatot tett az EU bővítésével kapcsolatban, amely szerint a Bizottság elkötelezett Ukrajna gyorsított felvétele mellett. A kijelentések az Európai Parlament külügyi bizottságában hangzottak el, és rávilágítanak arra, hogy az EU vezetése a jelenlegi geopolitikai helyzetre való tekintettel kiemelten kezeli Ukrajna csatlakozását.
Kos biztos optimista hangvételű beszédében kijelentette:
Sikerrel kell járnunk, és sikerrel is fogunk járni Európa egyesítésének következő szakaszában. Reális esélyünk van arra, hogy egy vagy több tagjelölt országot a célvonalhoz juttassunk még ebben a mandátumban.
Ez a kijelentés összhangban van a bíróság által elítélt Ursula von der Leyen korábbi nyilatkozatával, miszerint Ukrajna akár már 2029-re az EU tagja lehet.
A bizottság nemcsak a csatlakozási tárgyalásokra összpontosít, hanem párhuzamosan más területeken is igyekszik felgyorsítani az integrációt. Kos szerint:
A csatlakozási tárgyalásokat kiegészítve a bizottság fokozza erőfeszítéseit az egységes piacba történő gyorsított integráció érdekében, most már a védelemmel és a biztonsággal, majd az összekapcsolhatósággal, az energiával és még sok mással egy időben, az uniós tagállamokkal együtt.
A bővítési folyamat egyszerűsítése érdekében a Bizottság olyan módszereket keres, amelyekkel csökkenthetők a csatlakozás előtti akadályok. Kos kiemelte:
Az EU-tagállamokkal együtt a bizottság olyan módszereket keres, amelyekkel egyszerűsíthetők a csatlakozási eljárások, hogy a kétoldalú kérdések ne akadályozzák a bővítést ebben a rendkívül érzékeny geopolitikai helyzetben.
A biztos szerint a bővítés kulcsfontosságú biztonsági garancia. Ukrajna és Moldova helyzetével kapcsolatban a biztos hangsúlyozta:
Feltétlenül meg kell tennünk a következő lépést Ukrajnával és Moldovával. Mindkét ország elvégezte a házi feladatát. Minden készen áll, és a tanács kezében van, hogy megnyissa az első klasztert.
Az Európai Bizottság tehát erőteljesen támogatja Ukrajna gyorsított felvételét, ami azonban aggályokat vet fel egyes tagállamokban és az európai állampolgárok körében. A gyorsított eljárás potenciális kockázatokat hordoz magában, beleértve gazdasági, biztonsági és egészségügyi kérdéseket is. Ezekkel azonban mit sem törődik Ursula von der Leyen, aki szintén 2030 előtt felvenné Kijevet az unióba.
Továbbra is ki kell állnunk Ukrajna mellett, több katonai és pénzügyi támogatást kell nyújtanunk, nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, és igen, egyértelmű, utat kell mutatnunk Ukrajnának az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz
– hangsúlyozta Ursula von der Leyen korábban.
Keresve sem találnánk jobb időpontot egy kiránduláshoz!
Kendőzetlen őszinteséggel beszélt a tapasztalatairól.
A nőnek a betegsége a mindennapjaira is kihatással vannak.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre