Árrésstop: miért nem az áfacsökkentést választotta a kormány? Most kiderül!

Habár időről időre felmerül a gondolat, a kormánynak jó oka van arra, miért nem az az áfacsökkentést válaszotta eddig az élelmiszer-infláció leküzdése érdekében.

Ahogy azt már a Metropol is megírta, kedden Orbán Viktor miniszerelnök bejelentette hogy március középétől harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot. A bejelentés fél órával azután történt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a februári inflációs adatokat, amelyek január után újabb negatív meglepetést szolgáltattak: a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal nőttek éves alapon, ami arra utal, hogy nem szelídül az infláció Magyarországon. A legfájóbb viszont az élelmiszer-áremelkedés, amely Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jóslatának megfelelően 7,2 százalékra gyorsult. Ezek után nem meglepő, ha ismét felvetődik az áfacsökkentés gondolata: csakhogy, jelenleg több alapvető élelmiszer esetében már eleve 5 százalékos áfakulcs érvényes, pont azok, amelyek a mostani drágulás a legjobban érint – írja a Világgazdaság, ahol ezután elmagyarázták, miért nem az áfacsökkentést választotta a kormány.

A kormány ugyanis több lépcsőben csökkentette őket:

• 2017-ben a baromfihús, a tojás és a tej áfája mérséklődött 27 százalékról 5-re, 
• 2018-ben a hal és a sertésbelsőségek áfája, 
• 2019-ben pedig az ESL és UHT tejek forgalmi adója lett 5 százalékra.

A tojás és a tej volt kitéve a legnagyobb áremelkedéseknek az utóbbi időben: noha ezért a madárinfluenza-járvány és a nyers tej olasz tőzsdei árának elszállása okozta költségsokk tehető felelőssé, azóta némi korrekció is látszik a piacokon, emiatt pedig kinyílt az árrés bizonyos termékeknél. A kiskereskedők például januárban a 2,8 százalékos UHT-tejeket közel 39 százalékkal, a tojást 35 százalékkal magasabb áron értékesítették a kiskereskedelmi beszerzési áraiknál. Így aztán csak januárban a 2,8 százalékos UHT-tejek értékesítéséből 500-530 millió forint, míg a tojáseladásokból 380-400 millió forint profitjuk származhatott a kiskereskedőknek, miután a beszerzési áraknál jóval magasabb árulták az érintett termékeket.

Az áfacsökkentés ellen szól az is, hogy azt rendszeresen lenyelik a kereskedők. A legjobb példa erre Szlovákia, ahol az év elején több alapvető élelmiszer áfája csökkent, ám gyakorlatilag alig volt hatása a fogyasztói árakra. Tévhit továbbá az is, hogy Magyarországon vannak a régióban a legmagasabb élelmiszerárak: Szlovákiában és Horvátországban is hasonló árakkal találkozhatnak a vásárlók.