Népkonyhán és az édesanyjával együtt elszigetelten él a társadalomtól Tánczos Gábor. A körmendi gyermekgyilkosság elítéltjeként hírhedtté vált férfi ki sem mozdul a lakásból, és szinte senkivel sem érintkezik. Ugyan H. Zsófia életének kioltója korábban merész álmokat szövögetett, úgy tűnik, azokból semmi sem lett.
1998. április 1-jén meggyilkolták a 11 éves H. Zsófiát a kislány családjának lakásán. A bűncselekményt az akkor 19 éves Tánczos Gábor a rendőröknek többször beismerte, de a bíróságon visszavonta vallomását, és azóta következetesen hangoztatja ártatlanságát. Azt állítja, hogy csupán fizikai és pszichikai kényszer hatására tett először beismerő vallomást - írja a Bors.
13 év szabadságvesztésre ítélték, de végül 9 év és 9 hónap letöltése után feltételesen szabadult. Az országos visszhangot kiváltó ügy elítéltje szerint nem elég, hogy ő ártatlanul ült, a valódi elkövető büntetlenül éli világát, és így pedig a kegyetlenül megölt kislány sem nyugodhat békében. A férfi sokáig szívesen szerepelt a médiában, magyarázata szerint azért, mert a végsőkig el szeretne menni az igaza bebizonyítása érdekében.
Később rájött, hogy csak minden erejét összeszedve kezdhet új életet.
Azt tervezte, hogy külföldön vállal munkát, hogy egyrészt a Magyarországon maradó édesanyját, Gyöngyit is támogathassa, hiszen meg szeretné neki köszönni, hogy a rácsok mögött sem hagyta cserben. Minden arra utal, hogy nem sikerült a szegénységből kitörnie.
A Bors megtudta: Tánczos Gábor továbbra is az édesanyjával él egy háztartásban. Csak egymásban bíznak, alig tartják valakivel a kapcsolatot. A létminimum alatt élnek, az étkezést is a népkonyháról oldják meg. Szinte ki sem mozdulnak, az önkormányzat naponta szállítja nekik az ebédet.
– Ha nem kapnák ezt a segítséget, már rég éhen haltak volna. Igazából nem nagyon lehet mit tenni értük – mondta a Borsnak Tánczosék egyik szomszédja.
– Gábor szinte egyáltalán nem teszi ki a lábát a lakásból, Gyöngyi is csak akkor, ha nagyon muszáj. Például, ha el kell intéznie valamilyen hivatalos ügyet. Nagyon ritkán lehet az utcán látni. Olyanok, mint a remeték – magyarázta az egyik ismerősük, aki szerint a kéttagú család szinte retteg az emberektől.
– Itt, Körmenden mindenkinek megvan a véleménye az immár 24 évvel ezelőtt történtekről. Van, aki hisz Gábor ártatlanságában, mások szerint viszont a bíróság nem tévesen nyilvánította gyilkossá. Ha valaki az utcán megszólítja Gyöngyit, lesüti a szemét, és igyekszik minél hamarabb otthagyni beszélgetőtársát. Eközben továbbra sem tett le arról, hogy egy nap kimondassa az igazságszolgáltatással, nem az ő fia felel Zsófika tragédiájáért – fejezte be az ismerős.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre