Elképesztő áremelkedést okozott a háború Európában

A Jugoszlávia felbomlása utáni balkáni konfliktust leszámítva Európában kis híján nyolcvan éve béke honolt, mielőtt Oroszország megindította csapatait Ukrajna ellen 2022 februárjában. A második világháború utáni békés évtizedeket több tényezőnek köszönhetjük. Ott volt például a kölcsönös elrettentés: a hidegháború során a NATO és a Szovjetunió annyi nukleáris fegyvert halmozott fel, hogy egy nyílt háború a két fél között az egész bolygó pusztulását jelentette volna, ezt pedig egyik fél sem kívánta megkockáztatni. Habár a Szovjetunió 1991-es felbomlásával és a független Oroszország létrejöttével ez a veszély nem múlt el, de jelentősen csökkent. A szocializmus bukása után a felpörgő globalizáció is a háborúk ellen hatott: a világgazdaságot átszövő kereskedelmi kapcsolatok bonyolult függőségi kapcsolatokat alakítottak ki akár távoli államok között.

Ezek a viszonyok roppant módon megemelték egy-egy háború potenciális költségeit: a nemzetközi kereskedelem ellehetetlenülése egy térségben más, akár nagyon távoli térségekre is komoly hatással lehetett. Ezt láthattuk a közel-keleti válságoknál, amikor például megnehezült vagy ellehetetlenült az áruszállítás a Szuezi-csatornán. De ez történik Oroszország ukrajnai háborúja esetében is: az észak-afrikai és közel-keleti államok lakosságának élelmiszer-ellátása nagyban függ az orosz és az ukrán gabonától. Ám ugyanez igaz Nyugat-Európára is, ahol a háború szintén nagyon hamar érzékeltette hatását.

Bajban Spanyolország

Spanyolországban már márciusban lehetett tudni, hogy baj van: több szervezet is tiltakozó akciót rendezett a hónap közepén, amelynek központi üzenetei az árak visszaszorítása, a foglalkoztatás védelme és az életkörülmények romlásának megállítása volt. Spanyolországban egy hónap alatt az étolaj ára több mint a duplájára emelkedett. Harmincöt százalékkal drágult a margarin, 20 százalékkal az olívaolaj, de 10–20 százalék közötti áremelkedés történt minden olyan élelmiszer esetében is, amely tartalmaz valamilyen növényi zsiradékot.

Spanyolországban nehezítette a helyzetet, hogy a kamionosok több héten át sztrájkoltak az elszabadult üzemanyagárak miatt. A munkabeszüntetés súlyos élelmiszer- és termékhiányt okozott, valamint több gyár le is állt miatta a dél-európai országban.

A spanyol kormány március végén kénytelen volt lazítani a kukoricaimport feltételeit, miután a takarmánynak szánt kukorica harminc százalékát Ukrajnából importálta, így a készlet a háború miatt kimerülőben van. Az ételek és a takarmánynövények mellett megnőtt a gáz és a villany ára is. Spanyolországban 1985 óta nem volt olyan súlyos az infláció, mint most. A spanyol kormány a pénzromlás üteme miatt kénytelen befagyasztani a villamos energia árát. Erre szükség is van, mivel ezrek tüntettek országszerte a brutális áremelkedések ellen.

Kifogyóban a mustár Franciaországban

Április végén több francia lap is arról számolt be, hogy attól tartva, hogy nem lesz a boltokban elég napraforgóolaj, az emberek pánikvásárlásba kezdtek, aminek az lett az eredménye, hogy valóban kiürültek az étolajospolcok az üzletekben. Az Lsa-conso.fr nevű lap április elején azt írta, hogy a franciák sokkal nagyobb készleteket halmoznak fel otthon az alapvető élelmiszerekből, mint a koronavírus miatti karantén idején.

Április 4. és 11. között valóságosan megrohamozták a vásárlók a boltokat Franciaország-szerte, lisztből 57,4 százalékkal, étolajból pedig 55 százalékkal többet vásároltak, mint 2021 azonos időszakában. A lap által levont következtetés szerint a hiány oka az ukrán háború, mivel Franciaországba két nagy exportőrtől érkezik napraforgóolaj, ez a két ország pedig nem más, mint az egymással február vége óta háborúban álló Oroszország és Ukrajna.

Az étolajhiány azonban nemcsak a lakosságot sújtja, de az éttermeket üzemeltető vállalkozók is nagy bajban vannak miatta, egy vendéglátós, Souheyla arról beszélt a France Info hírportálnak, hogy 30-ról 108 euróra nőtt az általa használt 25 literes olaj ára, ami olyan mértékű növekedés, hogy a két sült krumplis standjából az egyiket be kell zárnia. A fiatal nő elmondása alapján a drágulás mellett az is megnehezíti a dolgát, hogy egyre nehezebb beszerezni az étolajat, illetve az éttermesek helyzetét tovább rontja a zöldségek és gyümölcsök árának emelkedése is.

Az étolaj drágulása azonban még nem minden, a Le Figaro nevű lap számolt be arról, hogy Franciaországban egy fontos alapanyag, a mustár is hiánycikk lett az utóbbi időben.

Egy másik újságíró, Ariane Nicolas bejegyzése alapján nemcsak étolajból és mustárból van hiány a franciaországi üzletekben, hanem néhány tésztaféléből is.

Az újságírónő az ország nyugati részén lévő Charente megyében töltött három napot és arról számolt be, hogy több emberrel is beszélgetett a fent említett élelmiszerek hiányáról, ami sokakat aggaszt. Tovább rontja a helyzetet az, hogy az egyik jelentős mustárbeszállító Oroszország, amelyet pénzügyi és gazdasági szankciókkal sújt Európa Ukrajna megszállása miatt, így az orosz mustár is eltűnt a boltok polcairól. A helyzet odáig fajult Franciaországban, hogy még Dijonban, a mustár fővárosában is válságba került az ágazat.

Étolajhiány Olaszországban

Olaszországban egyes szupermarketekben május közepén már szinte nem is lehetett étolajat találni, ahol pedig volt, ott háromszoros árat kellett fizetni a korábbiakhoz képest – derült ki a V4NA hírügynökség összeállításából.

Mindez az ukrán háborúra vezethető vissza, ugyanis az itáliaiak az általuk elfogyasztott 770 ezer tonna napraforgóolajból éves szinten 550 ezer tonnát behozatalból fedeztek. Ennek pedig hatvan százaléka Ukrajnából jött.

Az élelmiszerhiány nemcsak a félszigeten érezteti hatását, hanem a Földközi-tenger túlpartján is.

-Az ukrajnai háború területein a gabonaszállítmányok leállítása máris megnövelte a migrációs áramlatot, és az esetleges humanitárius válság súlyos migrációs válságot teremthet – jelentette ki Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter egy római találkozón május 27-én. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a római kormány aggódik az afrikai országokban kialakult súlyos helyzetért, mivel többek között Tunézia és Egyiptom, amely gabona- és búzaimportja ötven százalékát Ukrajnától és Oroszországtól veszi, máris nehézségekkel küzd.

– Ha nem sikerül megoldást találni a gabonaválságra, az nagyon súlyos humanitárius válsághoz vezethet, és természetesen, már most is látjuk, hogy kihat a migrációra, amelynek mértéke fokozatosan emelkedik – hangoztatta a belügyi tárca vezetője.

A migránsok számának emelkedése egyelőre lassú, de érzékelhető: január elsejétől több mint 18 ezren kötöttek ki az olaszországi partokon, a tavalyi év ugyanezen időszakában mért kevesebb mint 14 ezerhez képest.

Mennyiségi korlátozás

Hogy az áruhiányt mérsékeljék és a pánikvásárlásokat megelőzzék, korlátozták az üzletekben a megvehető mennyiséget egyes árukból, tipikusan például azokból, amelyekből kevesebbet lehetett kapni.

Belgiumban már március végén korlátozták a liszt és az étolaj vásárlását.

A napraforgóolaj hiánya miatt annak a veszélye is fennállt, hogy a belgák akár búcsút is inthetnek kedvenc nemzeti eledelüknek, hiszen három hét alatt hiánycikké válhatott volna Belgiumban a feldolgozott és sütéshez előkészített burgonya, a burgonyakrokett és más süthető burgonyatermékek is.

Nagy-Britanniában hasonló helyzet alakult ki május közepén: az étolajhiány miatt a kormány szabályozta a naponta vásárolható étolaj mennyiségét.

Az emberek a bőrükön érzik a drágulást

Az infláció mértéke régi rekordokat döntött meg szerte Európában. Ausztriában az áprilisi pénzromlás elérte a 7,2 százalékot. Ez a legmagasabb inflációs mutató 1981 ősze óta az osztrákoknál. A drágulásokat az emberek a bőrükön is megérzik. Egy akkor végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 92 százaléka úgy vélte, jelentősen nőtt az alapvető élelmiszerek ára.

Ennek hatására pedig az emberek harminc százaléka azt tervezi, hogy megváltoztatja a vásárlói szokásait. 75 százaléknak nagyon fontos, hogy csakis akciós árut vásároljon, míg 59 százalék gondolja úgy, hogy ezentúl a jól megszokott márka helyett egy olcsóbb alternatívát keres.

Spanyolországban 1985 óta nem volt olyan súlyos az infláció, mint most. A spanyol kormány március végén kénytelen volt lazítani a kukoricaimport feltételein, miután a takarmánynak szánt kukorica harminc százalékát Ukrajnából importálta, így a készlet a háború miatt kimerülőben van. Az ételek és a takarmánynövények mellett megnőtt a gáz és a villany ára is.

Horvátországban az áprilisi infláció 9,4 százalék volt. Az Állami Statisztikai Intézet szerint ez a legmagasabb pénzromlás az ország függetlenedése óta. A mostani adatok abszolút rekordnak számítanak az Adria-parti országban. A horvátoknál eddig a 2008. júliusi 8,4 százalékos pénzromlás volt a csúcstartó. Ezt sikerült megdönteni most.

Április 6-án tartottak Görögországban országos sztrájkot az infláció miatt, amelyen a lakosság szerint az sem segített érdemben, hogy a kormány szeptember óta körülbelül 3,7 milliárd euró támogatással igyekezett enyhíteni az energiaár-emelkedés okozta terheket.

Az unión kívül, a briteknél sem jobb a helyzet. Május 21-i számában azt írt a The Economist hetilap, hogy az Egyesült Királyság éves inflációjának mértéke 9 százalékra növekedett áprilisban, mely 40 éve az egyik legnagyobb emelkedésnek számít. Ezzel a szigetországban található a legmagasabb infláció a G7-országok között. Andrew Barley, a Bank of England elnöke úgy nyilatkozott, az „apokaliptikus” mértékben növekedő élelmiszerárak okolhatóak az infláció külső tényezőiként, ugyanakkor a The Economist megjegyzi, elsősorban mégis a megnövekedett energiaárak felelősek a brit infláció megugrásáért.

Egekben a rezsiárak

Hollandiában április folyamán az áram és a földgáz árának emelkedéséből adódóan 86 százalékkal nőttek a rezsiköltségek. Észtországban május közepén nagyjából 60 százalékos volt a rezsiköltségek növekedése, amiben a földgáz árának a triplázódása mellett a lakbérek 34 százalékos emelkedése is közrejátszott. Lettországban közel öt és félszeresére emelkedett május közepére a háztartási földgáz ára egy év leforgása alatt, az áramért pedig majdnem négyszer annyit kellett fizetni idén áprilisban, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a lakbérek 32 százalékkal nőttek. Mindez ahhoz vezetett, hogy az átlagos rezsiköltségek 335 százalékkal nőttek Lettországban az ottani hivatalos adatok szerint. Litvániában a korábbi ötszörösére hízó gázár az átlagos rezsiköltségek 38 százalékos növekedésében csapódott le május közepén.

Romániában átlagban 65 százalékkal emelkedtek a háztartási rezsiárak május közepén. Az áram 60 százalékkal drágult, a földgáz esetében viszont – szolgáltatótól függően – akár 300 százalékos is lehetett a drágulás mértéke.

Az emelkedő energiaárak tehát komoly fejtörést okoznak a legtöbb európai országban. Alexander Handschuh, a Német Városok és Önkormányzatok Szövetségének képviselője szerint a közvilágítás időtartamának csökkentése az egyik ötlet a lehetséges intézkedések közül, amelyeket a városok május közepén fontolgattak. Sok városnak és településnek azonban nincs más lehetősége, mint a közvilágítás további csökkentése – derült ki a DPA német hírügynökség készített felméréséből. A keleti országrészben lévő Weimarban azt tervezik, hogy június elsejétől fél órával később kapcsolják be és fél órával korábban kapcsolják le az utcai lámpákat. Ezzel párhuzamosan a nyugati Mainz város tisztségviselői a gyalog- és kerékpárutak közvilágításának további csökkentését tervezik, miután egyes területeken 50 százalékkal csökkentették a közvilágítást. Darmstadt városában a közvilágítás az érzékelőtechnológiának köszönhetően akkor sötétedik és világosodik, amikor az utakat éppen használják. A városok villamosenergia-költségeinek akár a felét is a közvilágításra költik – közölte nemrégiben Hessen tartomány gazdasági minisztériuma. Mindennek az oka az, hogy a februárban kitört ukrajnai háború óta fokozatosan emelkednek Németországban az energiaárak.

A hűtést és a fűtést is korlátozza az olasz kormány

Olaszországban március végén tüntettek százezrek, mert az ország leggazdagabb régiójában, Veneto tartományban is kétszázezer család képtelen kiegyenlíteni a rezsiszámlákat. A kormány húszmilliárd euróval támogatja az alacsony bevételű családok megemelkedett rezsiköltségeit, valamint részletfizetési lehetőséget is biztosít, de ez is kevés ahhoz, hogy a járvány hatásai által is sújtott családok és kisvállalkozások egy része kezelni tudja az áremelkedést.

Az olaszországi iskolákban és más középületekben májustól tilos 25 Celsius-fok alatti hőmérsékletre állítani a légkondicionálókat. Mario Draghi miniszterelnök ironikus módon a légkondicionálást olyan példának nevezte, amit az olaszoknak esetleg fel kell áldozniuk az ukrajnai békéért cserébe. Sőt a középületek belső hőmérséklete télen nem haladhatja meg a 19 fokot. A korlátozás március 31-ig lesz érvényben, igaz, az egyelőre nem világos, hogy miként fogják ellenőrizni a fogyasztást. A szabályokat megszegőket 500–3000 euró pénzbírsággal sújthatják majd. Az intézkedés nem vonatkozik a kórházakra, de idővel magánlakásokra is kiterjeszthető lesz.

A spanyol kormány a pénzromlás üteme miatt kénytelen befagyasztani a villamos energia árát. Erre szükség is van, mivel ezrek tüntettek országszerte a brutális áremelkedések ellen. Több spanyol szervezet hívott össze tiltakozó akciót március közepén az árak visszaszorítása, a foglalkoztatás védelme és az életkörülmények romlásának megállítása érdekében. A szervezők követelték a kormánytól és az Európai Uniótól, hogy lépjenek fel az őrült áremelkedés megfékezéséért és alakítsák át a villamosenergia-árazási rendszert úgy, hogy a háztartások és vállalkozások a valós fogyasztásuk szerint fizessenek.