Kollégája és közeli barátja talált rá kedd éjszaka a Kossuth-barlangban vasárnap eltűnt kutatóbúvár holttestére. A szakemberek végig bíztak benne, hogy a tapasztalt kollégájuknak sikerült egy légrésben meghúznia magát, hiszen tudták, amennyiben víz alatt van, nem élhette túl a balesetet. A keresésében mintegy 50 búvár vett részt, miközben a felesége, Kata is a helyszínre sietett. A férfit nemcsak a felesége, hanem kisfia is gyászolja.
Kedd éjszaka bebizonyosodott a legrosszabb, amire a legtapasztaltabb barlangi mentőbúvárok sem tudnak felkészülni. Miután kiderült, hogy a Jósvafőnél elhelyezkedő Kossuth-barlangban kutatómunkát végző Mede Márton egy víz alatti szakaszban nem tért vissza a biztosítását végző társához, azonnal elkezdték keresni. Rövid időn belül mintegy 50 búvár jelent meg a bejáratnál, hogy kellő konzultációt követően, természetesen váltásban a mélybe merészkedjenek. A barlangban víz alatti és légteres szakaszok váltják egymást, Mede társai pedig abban reménykedtek, hogy az eltűnt bajtársuknak sikerült egy légrésbe érnie. Tudták, hogy minden perc számít, hiszen a légzőpalack csak korlátozott időre biztosítja az oxigént. Hogy mennyire, az többek között a vízmélységen múlik, hiszen 10 méteren már például normál állapotban is dupla annyi levegőre van szükség, mint szárazföldön. A szükségletet ezenkívül jócskán megnöveli, ha a búvár komoly fizikai munkát végez, vagy pánikot kap, és ezáltal felgyorsul a légzése. A Márton keresésében részt vevők mindezek ismeretében vállalták a feladatot, a reflektorok mellett is igen rossz látási viszonyok között kellett dolgozniuk – írja a Bors.
– Marci holttestét végül egy barátja találta meg. Nem csak kitapogatta vagy műszerek segítségével akadt rá, látta is őt. Most érthetően nagyon rossz lelkiállapotban van. A balesetet a födémrész beomlása okozta, a társunk nem tudott kijönni.
A Bors megtudta: a keresés alatt a közelben tartózkodott Kata, Marci felesége is.
Nagy Gábor barlangi oktató Márton keresésében nem vett részt, de jól ismeri a Kossuth-barlangot. A Bors érdeklődésére elmondta: az adott terület az egyik legveszélyesebb Magyarországon, de Mede Márton az egyik legnagyobb tapasztalattal bíró búvárként pontosan tudta, hogy milyen helyzetben hogyan kell eljárnia. Már bebizonyosodott, hogy a tragédiát agyagomlás okozta, amit akár a búvár által kilégzett levegő által vert buborékok is okozhattak.
– A szóban forgó területen igen szűkek a járatok, egy 90 kilónál testesebb búvárnak nem is ajánlott lemennie, mert könnyen beszorulhat. Az úszás mellett kizárólag kúszva és mászva lehet ott közlekedni a víz alatt – mondta a szakember, és kifejtette: az érintett szakaszt csakis a legprofibbak látogathatják és kutathatják.
– Ehhez a hivatáshoz kétségkívül szükség van némi megszállottságra. Ez Mártonban megvolt. Feltehetik a kérdést, hogy vajon mi értelme van újabb és újabb föld alatti járatokat felfedezni és feltárni, de erre hasonló a válaszunk, mint amit a hegymászók szoktak felelni, ha valaki azt firtatja, hogy miért óhajtják meghódítani a hegycsúcsot. Mert ott van, illetve jó érzés kideríteni, hogy ott van – magyarázta Nagy.
Nem ez az első halálos baleset a Kossuth-barlangban. Mintegy két évtizeddel ezelőtt egy férfi engedély nélkül ment le a föld alatti üregbe, mert azt gondolta, az amatőr ismeretei elegendők az általa tervezett túra biztonságos teljesítéséhez. Tévedett, a barlangi mentők csak a holttestét tudták a felszínre hozni.
A Márton keresésében részt vevő búvárok videófelvételei kiértékelését követően a mentésbe bekapcsolódott Terrorelhárító Központ és búvármentők döntik majd el, hogy felhozzák-e Márton testét a mélyből. Mindenképpen szeretnék megadni a családnak a lehetőséget szerettük illő eltemetésére, de mérlegelniük kell a kockázatokat – írja a Bors.
2002-ben is egy ország szurkolt egy bajba jutott búvárért, akkor a 26 éves Szilágyi Zsolt rekedt a bódvarákói Rákóczi-barlang egyik üregében. Mintegy száz ember fáradozott azon, hogy a fiatal férfit kimentsék, aki 118 órát töltött a mélyben. Négynapnyi sziklafúrás után találták meg a pontos tartózkodási helyét, azonban az egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy a víz alatt tegye meg a visszafelé vezető utat, ezért folytatták a kőzet fúrását, illetve robbantását. Határtalan összefogással sikerült Zsoltot felhozni, a mentésben a magyarországi szakemberek mellett rozsnyói, tornai, kassai, eperjesi és liptószentmiklósi barlangászok is segítettek.
Sajnos Mede Márton tragédiája nem az első szomorú eset a magyarországi barlangi búvárkodás világában. 1979. július 14-én vesztette életét Fodor Géza, akit Márton kollégájához hasonlóan kutatás közben ért baleset, amikor a Szalajka-forrás víz alatti barlangjának feltárásában vett részt. Akárcsak Márton, Géza is tapasztalt, nagy tudású búvár volt. 1976 nyarán és 1976 telén biztosítóbúvárként vállalt szerepet az alsó-hegyi Frank-barlang kutatásában. A víz alatti barlangkutatás terén jelentős volt a miskolctapolcai barlangfürdő 20 méteres vízmélység alatti járatainak feltárása, melyet sokáig csak ő egyedül ismert, valamint több bükk-vidéki karsztforrás kutatása.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre