Szinte újjászületett Rost Andrea. Az operaénekesnő a tavalyi évet biztosan nem felejti el, ugyanis sokakhoz hasonlóan ő is elkapta a koronavírust, ami rettenetesen megviselte a szervezetét.

Második szúrás

Az elismert sztár saját bevallása szerint a koronavírus elleni védőoltásának köszönheti, hogy újra színpadra állhat.

Nehezen éltem meg az elmúlt egy évet. Elkapott a vírus tavaly októberben és nagyon nehezen jöttem ki belőle. Egy nagyon csúnya kétoldalú tüdőgyulladással vittek kórházba, szerencsére nem kerültem lélegeztetőgépre, de kaptam oxigént, meg Remdesivirt. Azóta rengeteg mellékzöngéje volt a testemben a koronavírusnak, poszt-Covid-tüneteim is voltak, ami befolyásolta a munkámat is. Most már szerencsére túl vagyok rajta, mert beoltottak. A vakcina fantasztikus hatással volt rám, kivett belőlem rendesen, de most érzem, hogy nagyon kell az a második szúrás is. A leginkább a tüdőmön érzem, hogy bizony az jót fog tenni, ha még egy emlékeztető oltást kap a testem és az immunrendszerem.„

Az énekesnő kirobbanó formában van a súlyos betegsége után (Fotó: DFP)

Sétával gyógyult

Az 58 évesen is kirobbanó formában lévő Andrea fiatalokat megszégyenítő energiával rendelkezik, ennek titkát most a Metropol olvasóinak is elárulja.

Igazából a sporttal tudtam magam kihúzni a legnehezebb időszakból, amikor már azt mondtam a pandémia alatt, hogy nem bírom tovább. Nordick walkingoltunk a barátaimmal, több kilométereket mentünk. Az elején még nehezen ment, most már sokkal hosszabb távokat is meg tudok tenni. A pandémia alatt nehezen viseltem a bezártságot, a lelkemmel is sokat kellett foglalkoznom.”

Újra színpadon

Igazi örömünnep lesz Andrea számára az idei nyár, ugyanis több mint egy év után újra színpadra állhat, ráadásul egy teljesen új szerepben próbálhatja ki magát a Szentendrei Teátrumban. A művésznő olyan retró slágereket fog áthangszerelve énekelni a közönségnek, mint például a Nem vagyok én apáca című Zalatnay Cini-nóta.

Most már kék az ég és süt a nap, már nem kell több. Isteni érzés újra a színpadon állni, 3 éves koromban kaptam rá ennek az ízére, amikor az összes szomszéd gyereknek énekeltem azokat a számokat, amiket akkor megtanultam a rádióból. Akkor még gondolni se mertem volna, hogy ezeket egyszer elénekelhetem színpadon. Nagyon jó lesz megmutatni a közönségnek, hogy egy ilyen kezdet után is el lehet jutni a világ legnagyobb operaházaiba. Ez nem visszalépés számomra, sokkal inkább egy színfolt a karrieremben.”