Nyáron sem pihen Esztergályos Cecília! A Kossuth-díjas színésznő színdarabokban játszik, forgatásra készül és mindeközben a konyhában is finom falatokkal lepi meg a szeretteit.
Szenvedélyesen imádja a hivatását Esztergályos Cecília. A színésznő nyáron sem pihen: színdarabok próbái és egy forgatás is vár rá.
– Augusztus elsejétől indul valami, amiről nem szabad beszélnem, annyit elárulhatok, hogy filmmel kapcsolatos dolog. A Família Kft.-t 1999-ben fejeztem be, azóta főként színházban játszom – mondta el Esztergályos Cecília.
A művésznő az Újszínházban és a József Attila Színházban is játszik, ősszel pedig, október 20-án a Déryné Központban mutatja be a Házasságon innen, házasságon túl című darabot. Kirobbanó energiája és állandó pozitív világszemléletét pedig tudja minek, pontosabban, kinek köszönheti.
– A Jóistennek. Ő adja azt, amitől meggyulladok, a tehetséget, az energiát, az örömöt. Remélem, megérem a kilencven évet, mert akkor megírom, mi a házasságom titka! Előbb nem, mert nem akarom kompromittálni a családunkat semmilyen módon. Nagy kanállal ettem mindig az életet, vagy nem csinálok semmit, vagy mindent! – fogalmazott boldogan.
Az elmúlt két évben a pandémia és az egészségügyi problémái miatt kevesebbet dolgozhatott, mint szeretett volna, de mostanra ez megváltozott.
– A vírus előtt tizenhárom darabban játszottam hat helyen, forgattam is. A pandémia után visszafogottabb voltam, de engem az éltet, ha játszom! Fél év múlva nyolcvanéves leszek, ha Isten is úgy akarja. Az Újszínházban Tordai Terivel próbálom a Jutalomjáték című darabot, amit februárban mutatunk be, és ami valóban jutalomjáték nekem – árulta el.
Ha épp nem játszik, akkor Esztergályos Cecília a hobbijainak, a festészetnek és a kerámiázásnak hódol.
– Régi vágyam, hogy kiállítást rendezzek a munkáimból. Jó lenne, ha minél több emberhez eljuthatnának a szobraim és a festményeim, főleg, mert olyan nagy örömmel készítem el mindet! Egy-egy kerámia megformázása hosszú idő, és azután még festeni kell, háromszor kiégetni a szobrot a kemencében, csak utána mondhatom, hogy készen van. Általában absztrakt, drámai figurákat készítek. Érdekes, mert amúgy azt vallom, hogy bármitől lehet boldog az ember, a legapróbb örömöket is értékelni kell. Mégis, a művészetemben így fejezem ki magam. Az én igazi nagy szerelmem azonban a színpad, az az igazi hivatásom! – mondta el korábban a Metropolnak.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre