A gondos kezelésnek köszönhetően a végleges gyógyulás útjára lépett Wiesner Tamás, egykori válogatott vízilabdázónk.
Wiesner Tamás tavaly decemberben agyi infarktusa következtében otthonában elesett. Szerencséje volt, mert a földön fekve, félig öntudatlan állapotban meglelte a mobiltelefonját, felhívta a fiát, aki öt perc alatt nála termett, és hívta a mentőket.
„Utólag persze sokat gondolkodom azon, vajon miért ért csaknem végzetes csapás nem sokkal legjobb haverom, az olimpiai bajnok Csapó Gábor, azaz Dudi halála után” – nyilatkozta a Metropolnak Wiesner. – „Rosszullétem megmagyarázhatatlan, de mivel a sport felruházott kitartással, kitartóan harcolok az egészségemért.”
Azt nem tudja, mikor nyilvánítják végleg egészségesnek, de szívspecialisták és ideggyógyászok azzal biztatják, hogy hamarosan kutyabaja sem lesz. Az 1977-es svédországi vízilabda-Eb 72 éves aranyérmese sokat köszönhet az egyesült államokbeli Floridában élő öccsének, aki amint értesült rosszullétéről, az első repülőjárattal hazaérkezett. Át sem öltözött, a Liszt Ferenc repülőtérről azonnal Tamás kórházi ágyához sietett, és addig nem utazott vissza, amíg az orvosok közölték, hogy testvére nincs életveszélyben.
„Eleinte azt hittem, a betegségemből fakadó lassú beszédem nem javul lényegesen, de hála Istennek, már ebben is gyógyulok, mindenki tökéletesen megérti a mondókámat, ráadásul nincsenek memóriagondjaim, emlékezetkiesésem” – folytatta Wiesner.
Egyedül az okoz nehézséget, hogy olykori egyensúlyzavarai okán el ne essen, de sétabotjával kiválóan közlekedik a lakásban.
„Már szívesen mennék sétálni, szabad levegőt szívni, de amíg eső, havazás hátráltat, ezt nem tehetem. Viszont így legalább rengeteg tévés sportközvetítést nézek.”
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre