Az elhunyt játékvezető a 90-es években világbajnoki és Bajnokok Ligája-döntőt is vezetett, de a hozzáállása igazán példamutató lehet fiatalok millióinak.
Hatvanöt éves korában elhunyt Puhl Sándor futballbíró, az 1994-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének játékvezetője. Halálhíre az egész világot letaglózta.
A világ legjobbjának is megválasztott labdarúgó-játékvezető a 90-es években szinte mindent elért focipályán. Világbajnoki döntőt vezetett, Bajnokok Ligája-fináléban fújta a sípot, később sportvezetőként dolgozott, a hazai és nemzetközi labdarúgás megbecsülését élvezte.
Puhl Sándor 2014-ben a Nemzeti Sportnak adott interjújában avatott be mindenkit a szakma rejtelmeibe:
„A játékvezető küldetése, hogy minél jobban szórakozzon a néző. Nagyon fontos, hogy a bíróban tudatosuljon ez a fajta küldetéstudat. A bíró minden ítéletével az egyik csapatnak ad valamit, a másiktól elvesz. Mindkét csapatnak egyszerre kedvezni nem lehet, ezzel tisztában kell lenni. Egy játékvezető számára az igazán felemelő az, amikor érzi, ítéleteivel jobbá tudott tenni egy meccset. A szakma nehézsége és egyúttal legnagyobb kihívása, hogy kiugró egyéniségeket kell vezetni egységes szempontok mentén, méghozzá úgy, hogy közben meghagyja az egyéniség érvényesülési lehetőségét is. A játékvezetőkben van egy bizonyos fokú szereplési vágy, viszont csak az menjen bírónak, aki a saját egyéniségét képes irányítani, le tud mondani a maga egójáról, amikor erre szükség van.” – mondta akkor a játékvezető, aki híres volt arról, hogy sosem akart főszereplő lenni egy meccsen.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre