Varga Judit: nem várt helyről jött dicséret

Nem várt helyről jött dicséret: bár Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez (nem is volt kötelező), annak minden megkeresésére időben és pontosan válaszolt és elsőként kötött együttműködési megállapodást vele - emlékeztet hétfő reggeli posztjában Varga Judit.

Az igazságügyi tárca vezetője arra reagált, hogy az Európai Ügyészség főügyésze nyilatkozatában pozitív példaként említette hazánkat, amely ugyan nem csatlakozott a szervezethez, de eddig az ügyészség minden megkeresésére válaszolt.

Az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi a szervezet egyéves fennállása alkalmából adott interjújában arról beszélt: az uniós intézmény megalakulásakor és később is többször előfordult, hogy a kormányok nem vették komolyan az ügyészségi munkát, akár tagjai voltak a szervezetnek, akár nem. Példaként Szlovéniát emelte ki, a szlovén kormány ugyanis sokáig nem jelölte ki nemzeti összekötő ügyészeit, azaz a tagállamokban nyomozást végző szakembereket. A főügyész szerint Lengyelország szintén többször elutasította az ügynökség együttműködésre irányuló kéréseit. Hozzátette: ezzel szemben Magyarország, bár szintén nem volt hajlandó csatlakozni a szervezethez, eddig az ügyészség minden megkeresésére válaszolt, tudatta az Index.

Szakmai és szuverenitási okai is vannak, hogy Magyarország, más tagállamokkal egyetemben kívülről figyeli az új Európai Ügyészség, az EPPO működését. Varga Judit igazságügyi miniszter emlékeztette, már több uniós hatóság védi az EU pénzügyi érdekeit, az ügyészség pedig a nyomásgyakorlás eszköze lehet. A miniszter erről a Magyar Hírlapnak nyilatkozott.

– Mi a fő oka annak, hogy Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez?

– Ha valamihez nem kötelező csatlakozni, akkor ne legyen kötelező csatlakozni. Számunkra ez szuverenitási kérdés, az ügyészség alkotmányos helyzete nem engedi ezt meg. Szakmai okai is vannak a döntésünknek, a szervezet felépítése ugyanis egyelőre nem látszik hatékonynak. Kívülről szemléljük, a gyakorlatban fog kiderülni, hogyan is működik.

– Nincs már így is elég szerve, hatósága az Európai Uniónak arra, hogy megvédje az uniós költségvetést és a szövetség pénzügyi érdekeit?

– Dehogy nincs. Az Európai Csalás Elleni Hivatal, azaz az OLAF mellett ott az Eurojust, amely az Európai Unió költségvetését károsító csalások és a korrupció elleni küzdelem területén hatékonyan működő uniós szervezet, de maga az Európai Bizottság is monitorozza az uniós pénzek elköltését, kiválóan működnek együtt. Sok problémát fog még okozni a hatáskörök átfedése, valamint a meglévő szervek költségvetését és személyi állományát is veszélybe sodorhatja

az EPPO létrejötte.

– Számít rá, hogy politikai célokat szolgál majd az ügyészség?

– Már a Sargentini-jelentés elfogadása óta látjuk, hogy bűn nem csatlakozni egy olyan szervezethez, amihez eleve nem is kötelező. Újabb zsarolási eszköz lesz az ügyészség a kelléktárban, minden eddigi nyilatkozat erre utal.

– Magyarország már eddig is sok kritikát kapott, amiért nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

– Itt is jelen van a kettős mérce: összesen öt ország – hazánk mellett Írország, Dánia, Svédország és Lengyelország – nem csatlakozott, mégis csak Magyarországot vádolják a jogállamiság megsértésével, nem a dánokat vagy az íreket vegzálják, akik számos igazságügyi együttműködésből kimaradnak.

Az Európai Ügyészség (EPPO) az első uniós eszköz, amely megvédi a jogállamiságot – mondta még tavaly Laura Codruta Kövesi európai főügyész az EPPO hivatalos elindulását bejelentő sajtótájékoztatón kedden Luxembourgban. Az ügyészséghez huszonkét uniós ország csatlakozott (hazánk mellett Írország, Lengyelország, Dánia és Svédország nem). „Mindent megteszünk a közpénzek védelmében” – mondta Vera Jourová, az Európai Bizottság (EB) európai értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke.

Didier Reynders igazságügyi biztos hangsúlyozta, a nem csatlakozó tagállamok előtt is nyitva áll az ajtó. A testület az uniós költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal, valamint az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel foglalkozik majd. Jourová szerint az EPPO az uniós csalásellenes hivatallal (OLAF), az uniós rendőrséggel (Europol), valamint az ügyészi együttműködéssel (Eurojust) nagyon komoly erőt képvisel a közös pénzek védelme terén.

A szervezet európai delegált ügyészekre építve, decentralizáltan működik majd a csatlakozó tagállamokban. A luxemburgi központban az európai főügyész és húsz európai ügyész irányítja a technikai és nyomozói állomány munkáját – foglalta össze az MTI. Az EPPO kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását is, de ezt egyeztetnie kell a megfelelő nemzeti hatóságokkal.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbb a május 13-i Kormányinfón beszélt arról kérdésre válaszolva, hogy a kormány nem tervezi a csatlakozást az EPPO-hoz, mert a magyar alkotmány világosan megfogalmazza, hogy az ügyészséget illeti meg a vádhatóság jogosítványa, továbbá az európai testület vezetője egy magyarellenes eljárásokat megindító román ügyésznő. Laura Codruta Kövesi a román Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetője volt korábban, számos alkalommal támadott erdélyi magyar politikusokat.