A pandémia így alakította át a munkahely kiválasztásának módját

A 2020-as járvány megjelenésével, a bizonytalan helyzetben bevezetett home office működési forma, vagyis a fizikai eltávolodás a munkahelytől, illetve a munkatársi kapcsolatok lazulása olyan tendenciákat jeleznek, miszerint bátrabban váltanak munkahelyet most azok is, akik eddig kivártak. Nemes-Nagy Szilvia, a Performia Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa, vezetési és toborzási szakértő szerint a járvány előtti években az igazán jó szakemberek nehezen váltottak munkahelyet, akár egy kedvezőbb ajánlat ellenére is.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2021.05.20.
visszatérés

Kérdéses a home office hosszú távú sikeressége

Egész irodaházak ürültek ki, az egy számítógéppel és egy telefonnal is elvégezhető munkafolyamatok egyszerűen megoldhatóak voltak a munkavállalók és a munkaadók számára otthonról. Természetesen a cégnek is könnyebb volt így betartatni az egészségügyi előírásokat, ami gazdaságilag is kedvezőbb volt a multik számára. Bizonyos munkaköröknél, embertípusoknál vagy élethelyzeteknél ez az otthoni munkavégzési forma működhet jól – vagy ott, ahol ez az egyetlen lehetőség –, de hogy válogatás nélkül, széles körben általánossá váljon, annak a tapasztalatok alapján megkérdőjelezhető a hosszú távú sikeressége ” – fejtette ki a vezetési és toborzási szakértő.

Csapatban dolgozni más

A munkahelyi csapatmunkára szintén nagy hatással volt ez a változás. Kezdetben nem ritkán még többet is dolgoztak az emberek otthonról, mint amennyit az irodában szoktak, viszont a munkahelyi kapcsolatok hiánya, a megnövekedett feladatok és a nehezebb kommunikáció miatt mára már elfáradtak, így az otthoni munkavégzés lendülete mostanra mérséklődni látszik. Az elmúlt egy év távlatában a munkavállalók bármennyire is pozitívumként élték meg ezt a helyzetet, az otthoni körülmények miatt már nem ugyanazzal a lelkesedéssel, kitartással és precizitással végzik el feladataikat.

Nemes-Nagy Szilvia: A jó szakemberek alacsony érzelmi szintre kerültek (Fotó: Performia)

„A munkavállalók, a jó szakemberek olyan alacsony érzelmi szintre kerültek a csoportkohézió hiányában, hogy lecsökkent bennük a lojalitás, ami által könnyebben mérlegelnek egy új álláslehetőséget, vonzóbbá válhat számukra egy új munkahely, és mérhető módon rontja a produktivitást” – mondja az ügyvezető-tulajdonos.

Hosszú távon ez az otthoni munkavégzés a munkáltató szempontjából is negatívan hatott a cégek működésére: a munka automatikussá vált, nem voltak jól mérhetők az eredmények, és egyes munkafolyamatok lassultak, a munkatársak pedig úgy érezhetik, mindegy, ki a munkáltató, aki az elvégzett feladatért fizet. Így azok a cégek, akik hosszú távon nem szeretnék a home office munkaformát bevezetni az általános működési keretek közé, már a nyitás előtt elkezdték a visszarendeződést.

Nehézkes a visszatérés

Érdekes látni, hogy néhány esetben az emberek annyira hozzászoktak az otthoni munkavégzéshez, hogy nehezen térnek vissza az irodai környezetbe. Ők azok, akik érthető módon nem vágynak vissza egy olyan csapatba vagy munkakörbe, ahol nem kapnak kiszámíthatóságot és egyértelmű kommunikációt. Ennek következtében munkaadói oldalról is jelentős költségekkel járhat az, ha elveszítünk jó szakembereket, akik most bátrabban váltanak munkahelyet, mert eddig kivártak. A jó munkaerő pótlása, keresése, a potenciális jelöltek interjúztatása, betanítása és kifizetése hatalmas nehézséget és kockázatot jelent a jelenlegi helyzetben. Számítani kell rá, hogy ténylegesen komoly elvándorlás lesz a munkaerőpiacon, ami hatalmas kihívás elé állítja majd a cégek HR területeit a toborzás terén, ami gazdaságilag is kedvezőtlenül érintheti a vállalkozásokat.

Véleményem szerint a home office nem jó megoldás hosszú távon sem a munkadó, sem pedig a munkavállaló számára. Hiszen a magas szintű termeléshez, a jó csapatmunkához elengedhetetlen, hogy rendszeresen találkozzanak egymással a kollégák, és részt vegyenek a csapatmeetingeken”– vallja Nemes-Nagy Szilvia, vezetési és toborzási szakértő.

Korábban is létezett

A home office a kialakult vírushelyzet előtt is létező munkaforma volt, például 2018-ban a KSH adatai szerint már 144 ezer volt a távmunkában foglalkoztatottak száma. 2021 elején tovább nőtt ez a szám: februárban 482 ezer főt, a foglalkoztatottak 11 százalékát érintette, csaknem négyszer annyit, mint három évvel korábban.









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás