Liszt Ferenc lakásából indult, így alakult át az évek során a születésnapos Zeneakadémia

Az 1860-as évekig kell visszatekerni a magyar zenekultúra történetében, ugyanis ekkor fogalmazódott meg az ötlet, hogy szükség van egy zeneakadémiára. 10 év várakozás után, 1875-ben megalakult az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia. Az intézmény ekkor három, méltán híres személy kezében volt: az akadémia elnöke Liszt Ferenc, igazgatója Erkel Ferenc és tanára Volkmann Róbert. Ekkor még nagyon kezdetleges volt a Zeneakadémia, a kultuszminisztérium által bérelt Hal téri (ma Március 15. tér) lakásban tartották az órákat, ez volt az otthona a Zeneakadémiának, egyben Liszt Ferencnek is.

Kinőtte a helyet a Zeneakadémia, többször is

Nem sokáig tudták az oktatást a Hal téri házban fenntartani, így 1879-ben megkapta méltó épületét az Andrássy úton. A mai nevén Régi Zeneakadémiaként ismert intézményt Láng Adolf tervezte, a neoreneszánsz stílusjegyeit beleépítve. Az akadémia ezt követően egyre több diákot foglalkoztatott egyre több tanszéken, ezért még nagyobb térre volt szüksége. A Magyar Mérnök és Építész Egylet hirdetett meg pályázatot, amire egy hangversenyépület terveit várták. Az építkezésre azonban még több mint egy évtizedet várni kellett. 1901-ben szerezték meg a palota területét, a mai Liszt Ferenc téren. Az építészpáros Giergl Kálmán és Korb Flóris hosszú tervezések után, csak 1904-ben tudták elkezdeni az épület megépítését.

Három évvel később, 1907. május 12-én végre megépült a Magyar Királyi Zeneakadémia patinás palotája, ami a kor építészetéhez képest modern stílust képviselt, de a magyaros elemekkel is ötvözte azt. Az új épület gazdag részleteket kapott, szobrokkal díszítették, emlékezve a Zeneakadémia első vezetőire, Liszt Ferencre, Erkel Ferencre és Volkmann Róbertre.

Nagyszabású, napokig tartó ünnepély követte a megnyitást

A tanári gárda és a tanulók száma is nagyot nőtt a megnyitás évében, összesen 38 tanár és 520 diák kezdhette meg a tanévet. A Zeneakadémia tanárai közé olyan nagy nevek is sorolhatók a magyar zene történelméből, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán vagy Weiner Leó.

A huszadik század valódi hullámvasút volt a Zeneakadémia számára. Az oktatás minősége és a tanítványok számának növekedése által folyamatos változásokon ment keresztül az intézet, sorra nyíltak meg az új tanszékek. A század neves zenészei mind itt tanulták ki a szakmát a kor elismert mestereitől. A budapesti Operaház utánpótlása is a Zeneakadémia növendékeiből állt össze. A háborús periódusok során a politika beleszólt a vezetésbe és működésbe, így gyakran változott az igazgató. A rendszerváltást követően tudott ismét nyugodt körülmények között működni az akadémia, ebben az időszakban egyre inkább a hazai és a nemzetközi zenevilág egyik legfontosabb intézetévé vált, hangversenyek tucatjait rendezik meg itt. Több névváltoztatás is végbement, ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem néven működik.

Az ezredfordulóval a Liszt Ferenc téri palotára is ráfért egy nagy megújulás, 2011-ben kezdődött meg a rekonstrukciós projekt. A célja az volt, hogy a kulturális örökség megőrzése mellett a 21. század szabványainak megfelelő épület legyen a Zeneakadémia. A műemléki rekonstrukció során teljes műszaki modernizáción ment át az épület, közben a nagyteremben található eredeti Voit-orgona is visszanyerte 1907-es pompáját. A Zeneakadémia Európa egyik legkorszerűbb intézménye lett.

Képgalériánkkal végigkövetheted a Zeneakadémia történetét!