
"A magányos szomszéd folyamatosan meztelen fotókkal zaklat: nem tudom, meddig leszek képes ellenállni neki!"
Nehéz helyzetben találta magát a férfi.
A 47 méteres klinkertéglás óriás nemcsak túlélte a Nemzeti Színház felrobbantását, a világháborút és az ’56-os időket, de ma is áll. A Blaha Lujza téren naponta ezrek rohannak át, de észre sem veszik a Csokonai utcából kimagasló víztornyot.
A Blaha Lujza tér káoszában kevesen néznek fel a környező utcák házaira. Pedig alig pár perc sétára a tértől ott magasodik egy különös, vakablakos, vöröses klinkertéglából épült torony, amely inkább hasonlít egy olasz városházára, mint ipari létesítményre. Ez a Népszínház egykori víztornya, Budapest egyik legrejtélyesebb túlélője.

A Csokonai utca 3. alatt álló épület immár 131 éve része a városnak. A neoreneszánsz tornyot Kauser József tervezte, aki a kor egyik legfontosabb építésze volt. Az ő munkája a zugligeti lóvasút állomása, a Lónyay utcai református gimnázium, ahová Molnár Ferenc regényében a Pál utcai fiúk jártak és Ybl Miklós halála után ő fejezte be a Szent István-bazilikát is. Józsefvárosban pedig a Jézus Szíve-templom is az ő tervei alapján épült.

Kauser azonban nem akart egy ronda ipari monstrumot a belváros közepére. Ezért egy toszkán városháza ihlette a tornyot, hogy az ne rontsa a városképet. Így lett egy víztoronyból szinte palotaszerű épület - írja a viztorony.hu portál.

A tornyot 1895-ben emelték a korabeli Népszínház kiszolgálására. Akkoriban a színházakban gyakoriak voltak a pusztító tüzek: a díszletek, függönyök és kellékek rendkívül gyúlékony anyagokból készültek. Egyetlen szikra is elég volt ahhoz, hogy percek alatt lángba boruljon egy egész épület.

A Csokonai utcai víztorony ezért egyfajta korabeli tűzvédelmi szuperfegyver volt. A tetejében hatalmas víztartályt helyeztek el, ahonnan óriási nyomással zúdulhatott le a víz a színházra. Az 1895-ös korszerűsítéskor szerelték be az úgynevezett záporkészüléket is, amely szó szerint elárasztotta volna a színpadot tűz esetén.
A rendszer elképesztő teljesítményre volt képes: az öt tűzcsap egyszerre percenként 4000 liter vizet lőtt ki karvastagságú sugárban, nyolc atmoszféra nyomással. Ez akkoriban szinte futurisztikus technológiának számított.
A torony azonban nem csupán tűzoltásra szolgált. A nagynyomású víz hidraulikus energiát is biztosított a színház működéséhez. A víznyomással mozgatták a díszleteket, a háttérfüggönyöket és még a vasfüggönyt is. Ma ezt villanymotorok végzik, de a XIX. század végén a hidraulika számított a csúcstechnikának. Miközben odakint már járt a villamos a körúton, az elektromosság még messze nem volt annyira elterjedt, hogy egy komplett színháztechnikai rendszert működtessenek vele.
A torony tetején álló szegecselt víztartályhoz csigalépcső vezetett fel, fent pedig egy keskeny körfolyosón lehetett körbejárni a tartályt. Aki ma feljut ide, lélegzetelállító panorámát lát: a Budai Várat, a Bazilikát, a Gellért-hegyet és a New York kávéház környékét is.

A torony egyik legrejtélyesebb része az a föld alatti átjáró volt, amely összekötötte a víztornyot a Népszínházzal, később Nemzeti Színházzal. Mivel a torony nem közvetlenül a teátrum mellett állt, hanem a körút túloldalán, a vizet egy föld alatti alagúton kellett átvezetni. Az 1,6 méter magas és 90 centiméter széles járatot állítólag a II. világháború alatt és 1956 után is búvóhelyként használták üldözöttek. A legenda szerint sokan itt találtak menedéket a harcok idején. Az alagutat azonban a metróépítés során eltömítették, így mára nyoma veszett.

A Blahán álló egykori Népszínházat, amely 1908-tól Nemzeti Színházként működött, 1965-ben robbantották fel. A döntés máig Budapest egyik legvitatottabb kulturális pusztítása. A víztorony azonban túlélte a bontást. A Csokonai utcai komplexumban még két évtizedig működtek a színházi műhelyek: asztalosok, varrónők és szobrászok dolgoztak itt. 1986-ban a Hungarotex vásárolta meg az épületet, és teljesen átalakították. A torony tetején lévő víztartály helyére reprezentatív tárgyaló került, a vakablakokat lecserélték, és egy különleges kör alapú liftet is beépítettek. A legenda szerint a szerkezetet egy IFA teherautó ablaktörlő-mechanikája hajtotta.
A különleges épületben ma irodák működnek, de évente néhány alkalommal a nagyközönség is beléphet a 131 éves toronyba. De kívülről is érdekes, legközelebb, ha a Blahán jársz, nézz felfelé!

Nehéz helyzetben találta magát a férfi.

Az anya kétszer szorult orvosi segíségre.

Hajmeresztő ötlettel állt elő a barátnő.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.