Tea nemzetközi napja: ezt érdemes tudni erről a közkedvelt italról

Május 21-én ünnepeljük a tea nemzetközi napját, amelyet az ENSZ 2019-ben nyilvánított hivatalos világnappá. Miért pont ekkor van a tea világnapja és melyik teafajtát hogyan érdemes elkészíteni? Mutatjuk!

Ezt érdemes tudni a tea világnapjáról

Május 21-e egy különleges és világszerte közkedvelt ital, a tea nemzetközi napja. Ezt a hivatalos világnapot az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) határozta meg, és 2020 óta ünnepeljük hivatalosan ezen a napon. A világnap célja nem csupán az, hogy hódoljunk a teaivás szenvedélyének, hanem az is, hogy ráirányítsa a figyelmet a tea gazdasági, kulturális és egészségügyi jelentőségére. A víz után ugyanis a tea a második legtöbbet fogyasztott folyadék a bolygónkon. Naponta több milliárd csészével iszunk meg belőle, miközben évszázadok óta kultúrákat, embereket és hagyományokat köt össze. A világnap egyébként azért 21-én van, mert a legtöbb nagy teatermelő országban (pl. Kína, India, Srí Lanka) a május a legfontosabb időszak. Ekkor zajlik ugyanis a kiemelkedő minőségű tavaszi teák (first flush és second flush) szüretelése és feldolgozása.

Mit érdemes tudni úgy általában a teáról?

A tea története a legismertebb legenda szerint időszámításunk előtt 2737-ben indult. Ekkor fedezte fel a kínai Sen-nung császár, amikor egy szélfútta tealevél véletlenül belepottyant a forrásban lévő ivóvizébe. Az ital illata és frissítő íze annyira elvarázsolta, hogy ezzel elindította a teaivás világhódító útját. Ma pedig már több mint 35 országban termesztenek teát, és a termesztés, valamint a feldolgozás több mint 13 millió ember megélhetését biztosítja Ázsiában és Afrikában. A modern teázást két, Amerikából induló véletlen is formálta: 1904-ben egy világkiállításon a rekkenő hőség miatt a látogatók elfordultak a forró italtól, így egy kereskedő jéggel hűtötte le azt – megszületett a jegestea. Nem sokkal később Thomas Sullivan teakereskedő selyemzacskókban küldött mintákat a partnereinek, akik a tasakot egyben mártották a forró vízbe, ezzel akaratlanul feltalálva a teafiltert.

Milyen teafajtákat ismerünk?

Sokan nem tudják, de a fekete, a zöld, a fehér és az oolong tea ugyanarról a növényről, a Camellia sinensisről származik. A különbséget a feldolgozás módja adja.

• A fekete tea erőteljesebb ízű, magasabb koffeintartalmú ital. Sokan reggeli élénkítőként fogyasztják, mert segíthet a koncentráció fenntartásában. 
• A zöld tea frissebb, lágyabb ízű, és antioxidáns-tartalma miatt különösen népszerű. Többen a szervezet természetes védekezőképességének támogatásával hozzák összefüggésbe. 
• A fehér tea a legkíméletesebben feldolgozott teafajta, finomabb aromával és visszafogottabb koffeintartalommal.

A gyógy- és gyümölcsteák szigorúan véve nem valódi teák, mivel nem teanövényből készülnek. Ide tartozik például a kamilla-, a borsmenta- vagy a csipkebogyótea. Ezeket elsősorban az ízük és a bennük található gyógynövények miatt fogyasztják. A kamillateát sokan nyugtató hatása miatt isszák, a borsmentatea az emésztést segítheti, míg a gyömbértea a megfázásos időszak egyik népszerű itala.

Nem mindegy, hogyan készítjük el a teát

A tea ízét és hatását nagyban befolyásolja az elkészítés módja. A zöld tea például könnyen keserűvé válik, ha túl forró vízzel öntjük le. Ezt a teafajtát általában 70–80 fokos vízzel érdemes elkészíteni. A fehér tea szintén jobban megőrzi aromáit alacsonyabb hőmérsékleten. A gyümölcs- és gyógyteák esetében azonban más a helyzet. Ezeket mindig forrásban lévő, 100 fokos vízzel ajánlott leönteni, mivel a szárított gyümölcsök és gyógynövények baktériumokat vagy gombákat tartalmazhatnak. A megfelelő hőmérséklet segít elpusztítani a kórokozókat. Az ilyen teákat legalább öt percig, de inkább nyolc-tíz percig érdemes áztatni.