
Újabb csalási mód ütötte fel a fejét - Vigyázzon, ne dőljön be!
Figyelmesnek kell lenni, hogy ne dőljünk be!
Az idegrendszeri elváltozásokról szóló online tartalmak nemcsak informálnak, hanem sok esetben félre is vezethetnek. Ha gyerekekkel történik mindez, akkor az komoly veszélyeket rejt magában, ha autizmus áll a héttérben, ha nem. A szakemberek szerint a félretájékoztatás komoly hatással lehet a gyerekek személyiségfejlődésére, és sokkal jobban kellene szabályozni a közösségi oldalakat.
Egyre több fiatal gondolja azt önmagáról, hogy autista, ADHD-s vagy más idegrendszeri problémája van. Mindezt azért hiszik, mert a közösségi média tartalmai szűretlenül öntik rájuk az autizmus és az ADHD tüneteivel foglalkozó, általánosított információkat. Egy önmagát kereső gyerek számára komoly veszélyforrás lehet mentálisan is, az idegrendszeri betegségekkel való alaptalan azonosulás.

Kutatások indultak világszerte a témában, hiszen robbanásszerűen növekedtek azok a tartalmak a közösségi média felületein, amelyek a szorongással, az ADHD-val, és az autizmussal foglalkoznak. A szakpszichológus szerint nem azzal van baj, hogy ezek a tartalmak léteznek. A probléma gyökere egészen más:
Az mindenképpen pozitív változás, hogy nyíltan tudunk beszélni ezekről a betegségekről. A probléma az, hogy hogyan beszélünk róluk? A közösségi média ezen a területen sincs jól szabályozva. Egy identitás válságban szenvedő, önmagát kereső gyerek számára, aki ki van éhezve érthető magyarázatokra, nem kritizálja ezeket a tartalmakat, érzelmi döntéseket hoz, és ez a legveszélyesebb, hiszen befolyásolhatja a személyiségfejlődését egy rossz tartalom.
- mondja Dr. Makai Gábor.

A szakpszichológus szerint a felnőttek számára is nehéz eligazodni az online tér tartalmai között, hát még egy gyereknek!
Egy gyerek felemeli a fejét egy-egy címkére, még feketén-fehéren gondolkodik, nem nézi, hogy a videós tartalom mögött van-e szakmaiság. Az önmagát kereső gyereket nagyon könnyű befolyásolni, téves énképet alakíthat ki önmagáról ez a veszélyes ebben az egészben.

- teszi hozzá Dr. Makai Gábor.
A Journal of Social Media Research folyóiratban közzétett kutatási eredmények szerint a félretájékoztatás a TikTok-on a jelentősebb. Az ADHD-val kapcsolatos videók 52 és az autizmusról szóló videók 41 százaléka pontatlan volt. A YouTube-on átlagosan 22 százalék volt a félretájékoztatás aránya, míg a Facebook-on ez 15 százalék alatti. A YouTube Kids volt az egyetlen platform, ahol bizonyos témákban egyáltalán nem találtak félretájékoztatást.
Nemzetközi adatok szerint a gyerekek jelentős része már kisiskolás korban aktív online, sőt egyes kutatások azt mutatják, hogy közel felük napi több órát tölt digitális környezetben . Magyarországon a 7–16 évesek mintegy 46%-a naponta használ közösségi médiát, a 15–16 évesek körében ez az arány már 80% fölé emelkedik, miközben már a 6–14 évesek harmada is rendszeres felhasználó. Az Európai Parlament 2025-ben szigorúbb fellépést sürgetett a kiskorúakat célzó manipulatív algoritmusok ellen, illetve egyes országok (pl. Ausztrália) korhatáros tiltásokkal próbálkoznak.

Figyelmesnek kell lenni, hogy ne dőljünk be!

A tünde nyelvet te is megtanulhatod.

Teljes mértékben támogatják a békepárti Orbán Viktor újraválasztását.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.