Mától gyerekek tervezhetik át Budapestet-elstartol az ArchiKids fesztivál
Április 17-18-án a gyerekek átvehetik az irányítást.
Most őrült nagy veszélyben vannak a gyerekek a neten, és a szülők nem is sejtik, mekkora a baj
Az idegrendszeri elváltozásokról szóló online tartalmak nemcsak informálnak, hanem sok esetben félre is vezethetnek. Ha gyerekekkel történik mindez, akkor az komoly veszélyeket rejt magában, ha autizmus áll a háttérben, ha nem. A szakemberek szerint a félretájékoztatás komoly hatással lehet a gyerekek személyiségfejlődésére, és sokkal jobban kellene szabályozni a közösségi oldalakat.
Egyre több fiatal gondolja azt önmagáról, hogy autista, ADHD-s, vagy más idegrendszeri problémája van. Mindezt azért hiszik, mert a közösségi média tartalmai szűretlenül öntik rájuk az autizmus és az ADHD tüneteivel foglalkozó, általánosított információkat. Egy önmagát kereső gyerek számára komoly veszélyforrás lehet mentálisan is az idegrendszeri betegségekkel való alaptalan azonosulás.
Fotó: Phanie via AFP
Az autizmus és az ADHD nem diagnosztizálható egy videó alapján
Világszerte kutatások indultak a témában, hiszen robbanásszerűen növekedtek azok a tartalmak a közösségi média felületein, amelyek a szorongással, az ADHD-val, és az autizmussal foglalkoznak. A szakpszichológus szerint nem azzal van a baj, hogy ezek a tartalmak léteznek, egészen más a probléma gyökere.
Az mindenképpen pozitív változás, hogy nyíltan tudunk beszélni ezekről a betegségekről. A gondaz, hogy hogyan beszélünk róluk! A közösségi média ezen a területen sincs jól szabályozva. Egy identitásválságban szenvedő, önmagát kereső gyerek, aki ki van éhezve érthető magyarázatokra, nem kritizálja ezeket a tartalmakat, hanem érzelmi döntéseket hoz, és ez a legveszélyesebb, hiszen egy rossz tartalom befolyásolhatja a személyiségfejlődését
– mondja dr. Makai Gábor.
A szakpszichológus szerint a felnőtteknek is nehéz eligazodni az online tér tartalmai között, hát még egy gyereknek!
Egy gyerek felemeli a fejét egy-egy címkére, még feketén-fehéren gondolkodik, nem nézi, hogy a videós tartalom mögött van-e szakmaiság. Az önmagát kereső gyereket nagyon könnyű befolyásolni, így téves énképet alakíthat ki magáról. Ez a veszélyes ebben az egészben.
– teszi hozzá dr. Makai Gábor.
A Journal of Social Media Research folyóiratban közzétett kutatási eredmények szerint a félretájékoztatás a TikTokon a jelentősebb. Az ADHD-val kapcsolatos videók 52 és az autizmusról szóló videók 41 százaléka pontatlan volt. A YouTube-on átlagosan 22 százalék volt a félretájékoztatás aránya, míg a Facebookon ez 15 százalék alatti. A YouTube Kids volt az egyetlen platform, ahol bizonyos témákban egyáltalán nem találtak félretájékoztatást.
Nemzetközi adatok szerint a gyerekek jelentős része már kisiskolás korában aktív online, sőt, egyes kutatások azt mutatják, hogy közel felük napi több órát tölt digitális környezetben. Magyarországon a 7–16 évesek mintegy 46%-a naponta használ közösségi médiát, a 15–16 évesek körében ez az arány már 80% fölé emelkedik, miközben már a 6–14 évesek harmada is rendszeres felhasználó. Az Európai Parlament 2025-ben szigorúbb fellépést sürgetett a kiskorúakat célzó manipulatív algoritmusok ellen, illetve egyes országok (pl. Ausztrália) korhatáros tiltásokkal próbálkoznak.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Metropol Google News oldalán is!
Top hírek
Elérkezett, amire mindenki várt: Így köszönt be a tavasz hazánkba
Pert indítottak a radiológia ellen – Végignézte férje haláltusáját a gyászoló feleség
Egy MRI-készülék okozta a férfi halálát.
Hírlevél-feliratkozás
Hírlevél-feliratkozás
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre