Mit is ünneplünk pontosan Valentin-napon? És miért hívják sokan Bálint-napnak? Mutatjuk!

Ki volt az a Valentin és mi köze Szent Bálinthoz? Hogyan lett február 14-e a szerelmesek napja és mit ünneplünk egyáltalán Valentin-napon? Íme a válaszok!

Az ókorban még egészen máshogy nézett ki a Valentin-nap

Az ókori Rómában február 14-e körül tartották a Lupercalia nevű vallási ünnepet. Az ünnep célja az volt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. Ennek érdekében a papok szíjakkal ostorozták a fiatal nőket és férfiakat, hogy a verés tisztulást és termékenységet hozzon. Ezután a lányok Júnó, a házasság istennőjének templomába mentek, hogy szerelmi jóslatot kapjanak jövendőbelijük kiválasztásához, a férfiak pedig a még hajadon nők neveiből álló tombolán húztak maguknak partnert. Az így létrejövő párok egy ideig, vagy akár végleg egymással maradtak – olvasható a Wikipédián.

Később jött Valentin, aki tulajdonképpen Bálint

Szent Valentin egy római pap volt, aki a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentjévé vált. A pap a III. században élt keresztény hitben, amit az akkori uralkodó, II. Claudius császár nem nézett jó szemmel, ezért kivégeztette. Így vált Valentin mártírrá, később pedig a szerelmesek védőszentjévé. És, hogy hogyan lett Szent Valentinből Bálint? Egyszerű: a római papra magyarul Szent Bálintként hivatkozunk, egyszerűen azért mert így magyarosítottuk Valentin nevét. Sőt, a Valentin-nap, mint kifejezés csak a 90-es években szivárgott be Magyarországra az angolszász kultúra hatására.

De mi köze volt Valentinnek a szerelmesekhez?

Mivel II. Claudius császár úgy vélte, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák lesznek, mint a családosokból, ezért megtiltotta a nősülést. Valentin (magyarosítva Bálint atya) viszont titokban összeadta a szerelmeseket – még a katonákat is –, a friss házasokat pedig a saját kertjéből szedett virágokkal ajándékozta meg. Amikor császár rájött az árulásra, bebörtönözte a papot. A börtönben aztán Valentin a hite erejével visszaadta az egyik őr lányának látását. Ennek a lánynak pedig később egy üzenetet is küldött, mielőtt kivégezték. A levél aláírása az volt: „A Te Valentinod.” Ez a Valentin-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata.

Van egy másik Bálint-napi magyarázat is

Egy másik legenda szerint Szent Valentinnek azért kellett meghalnia, mert a vallásüldözés idején nem adta fel a kereszténységet, a börtönben töltött idő alatt pedig üzenetet küldött a barátainak, amiben a következőkről írt: szereti őket, és ne felejtsék el őt. Egy harmadik legenda pedig úgy szól, hogy Szent Bálint volt az első, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt összeadott, ezért ünnepeljük Valentin-napon a szerelmeseket.

De miért pont február 14-én van Valentin-nap?

Valentin időszámításunk szerint 269 vagy 270-ben hunyt el, méghozzá február 14-én, pont azon a napon, amikor a pogány szerelmi sorsjátékokat – a már említett Lupercaliat – is tartották. Bár Valentint hivatalosan nem avatták szentté, I. Szent Gelasius pápa 496-ban elrendelte, hogy az addigi pogány római Luperkalia ünnep helyett február 14-én Valentin papra emlékezzenek. Az angolok 1446-tól ünneplik ezt a napot Valentin-napként, Magyarországon pedig 1990-es években terjedt el ez az ünnep.

Hogyan vált a Valentin-nap kereskedelmi ünneppé?

Lassan, nagyjából 150 év alatt jutottunk el oda, hogy ma már mindenképp venni kell valamit a szerettünknek február 14-én. Az egész az 1840-es években kezdődött a tömeg-gyártott üdvözlőlapokkal. Előtte kézzel írt leveleket, verseket küldtek egymásnak az emberek ezen a napon, aztán egy amerikai nő (Esther Howland) tömegesen kezdett díszes, csipkés Valentin-kártyákat gyártani és árulni az Egyesült Államokban. Ez akkora siker lett, hogy hamarosan a Valentin-nap anyjaként emlegették a hölgyet.

Erre a vonatra szállt fel aztán az 1860-as években a csokoládé és az édességipar az első szív alakú csomagolásokkal. 1910-körül a Hallmark pedig már ipari méretekben kezdte el gyártani a kártyákat, és ekkoriban kapcsoltak magasabb fokozatra a virágárusok és az ékszerészek is. Itthon 1990-ben vezette be hivatalosan Valentin-napot a Magyar Virágkötők Szakmai Egyesülete, azzal a céllal, hogy népszerűsítsék a virágkultúrát és fellendítsék a téli, holtszezonnak számító kereskedelmet.