Minimálbér-emelés vagy Tisza-adó? Százezrek pénztárcájáról dönthetünk áprilisban

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben jelentette be, hogy januártól 11 százalékkal fog emelkedni a minimálbér. Ennek összegét pedig a munkavállalók a napokban kapják kézhez. Mindez azt jelenti, hogy a megemelt fizetések közvetlenül 700 ezer család  jövedelmi viszonyait javítja. Ezzel szemben a Tisza-adó, ha bevezetésre kerülne, akkor még ennél is több család kerülne az anyagi csőd szélére. 

A minimálbér emelése számokban

A 11 százalékos minimálbérnek köszönhetően az 322 800 forintra nőtt. Emellett a kormány a garantált bérminimumot is megemelte 7 százalékkal, ami így 373 200 forintra emelkedett. 

Fontos tudni, hogy a minimálbér az a minimum, amit mindenkinek kell adni, aki teljes foglalkoztatásban van, azaz aki napi 8 órában heti 5 napot dolgozik. A garantált bérminimum pedig azt jelenti, hogyha valakinek van valamilyen végzettsége, ami nem diplomát jelent, hanem valami középfokú végzettséget, szakmát akkor ő a garantált bérminimumot kapja. 

 – fejtette ki korábban Palóc André Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője. 

A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány munkaadó is, és ágazati bérfejlesztéseket hajt végre, amelyek befolyásolták ezt a megállapodást. Tanárok, egészségügyi dolgozók, igazságügy, fegyverpénz, önkormányzati alkalmazottak, kultúra, szociális szféra - mind olyan területek, ahol 15 százalékos béremelés történik 2026-ban is. Emellé jönnek az adócsökkentések, amelyek elsősorban a családok helyzetét javítják majd.

Orbán Viktor emellett arra emlékeztetett, hogy 2010-hez képest egymillióval többen dolgoznak, így Magyarország a teljes foglalkoztatás állapotában van, ma már a munkaerő hiánya jelentősebb kihívás a gazdaság számára, mint a munkanélküliség.

A Tisza-adó a munkaerőpiacot is romba döntené 

Akár évi több százezer forintos kiesést is jelenthet az átlagjövedelmű magyar dolgozóknak, ha megvalósul a Tisza Párt számára készített baloldali megszorítócsomag, és az egykulcsos szja helyét egy háromsávos, progresszív adórendszer veszi át.

A jelenleg hatályos szja-rendszer egységes, 15 százalékos kulcsot alkalmaz, ezt váltaná fel a tiszás elképzelés három sávval: az alsó továbbra is 15 százalék maradna, és az évi 5 millió forintig terjedő jövedelmekre vonatkozna. Ezt követné a középső, 22 százalékos kulcs, majd a legfelső, 33 százalékos adómérték lépne életbe a 15 millió forint feletti jövedelemrészre.

Ebben a rendszerben már az átlagbér alatt, vagyis havi bruttó 416 ezer forintnál életbe lépne a második adósáv, míg a „döbbenetes elvonást” jelentő harmadik kulcsot a havi bruttó 1 millió 250 ezer forint feletti jövedelmekre kellene alkalmazni.

Magyarország 2010 előtt már működtetett többkulcsos szja-rendszert, amelynek hatásai hasonlóak voltak. A Gyurcsány-kormány idején sokaknak nem érte meg legálisan többet dolgozni vagy képzéssel magasabb hozzáadott értékű munkát vállalni, mert a magasabb bérrel azonnal magasabb adósávba kerültek, és a többletjövedelem jelentős részét elvitte az állam. Ennek egyik következményeként tömegek voltak bejelentve minimálbérre, miközben fizetésük egy részét borítékban (vagyis feketén) kapták meg.