Prosecco a Dunán, kartell a háttérben - a fővárosi közgyűlésen robbanhat a bulihajó-botrány

A bulihajók ügyét a Fővárosi Közgyűlés zárt ülésén tárgyalhatja jövő héten, az előterjesztést több belvárosi bulihajó-kikötő közterület-használati engedélyének visszavonását kezdeményezi. A hivatalosan nem nyilvános dokumentum szerint a Margit híd és az Árpád híd közötti rakpartszakaszon működő rendezvény- és városnéző hajók évek óta túlterhelik a környéket: zaj, szemét, éjszakai randalírozás, tömeges alkoholfogyasztás, miközben a megfelelő biztonsági, egészségügyi és takarítási háttér sokszor hiányzik. De az okok között ennél többről is szó lehet. 

A javaslat külön kiemeli azokat a szolgáltatásokat is, amelyek „korlátlan alkoholfogyasztással egybekötött” programokat kínálnak, ilyenek például a köznyelvben csak „Prosecco hajóként” vagy bulihajóként emlegetett járatok. Emellett azt is kezdeményezik, hogy a jövőben minden egyes engedélynél, még a hosszabbításnál is kötelező legyen kikérni az érintett kerületi önkormányzat hozzájárulását.

Ez azért is kulcsfontosságú, mert sokan nincsenek tisztában vele: a bulihajók nem „lebegő magánterületek”. A működésükhöz nemcsak hajózási hatósági engedély kell, hanem külön közterület-használati engedély is a Fővárosi Önkormányzattól, hiszen a kikötés Budapest közterületét érinti. Vagyis a fővárosnak nagyon is van beleszólása abba, melyik hajó hol és milyen feltételekkel működhet.

A dokumentum több céget is nevesít, köztük a DUNA-WESER Kft.-t, és azt kéri a közgyűléstől, hogy az érintett raszterekhez kapcsolódó közterület-használati engedélyeket vonják vissza, illetve a hatósági szerződéseket bontsák fel. 

A történet itt kezd érdekes lenni. A DUNA-WESER Kft. neve ugyanis nem először kerül elő problémás ügyek kapcsán. A Gazdasági Versenyhivatal hivatalos határozata szerint négy vállalkozás – a Dunai Személyszállító Kft., a Hajózni Jó Kft., a Rubin Group Kft. és a DUNA-WESER Kft. – jogsértő együttműködést folytatott egy, a BKV hajójáratainak üzemeltetésére kiírt közbeszerzés során. A GVH megállapítása szerint a cégek egyeztették ajánlataikat, előre megbeszélték a szerepeket, és céljuk az volt, hogy a tender „házon belül” maradjon. A hatóság többmilliós bírságot szabott ki, és azt is rögzítette, hogy egyes cégeket kifejezetten erre a tenderre hoztak létre, tényleges gazdasági tevékenység nélkül. Több vállalkozás végül kényszertörlés, illetve felszámolás alá került.

Ebben az ügyben bukkan fel Ordas Eszter neve is. A nyilvános cégadatok szerint Ordas Eszter 2020. július 17. és 2021. december 28. között a Dunai Személyszállító Kft. ügyvezetője volt, vagyis éppen abban az időszakban, amikor a GVH által vizsgált közbeszerzés zajlott.

Mindezek ellenére Ordas Eszter a Tisza Párt fővárosi listájának második helyére került. A fővárost akarta tulajdonképpen megkárosítani, ennek ellenére fővárosi képviselő lett.

Ordas Eszter a Tisza Párt színeiben fővárosi önkormányzati képviselő egy évig volt, majd 2025 nyarán lemondott a mandátumáról. Férje, Dobos Tibor László időközben jelöltként is felbukkant a Tisza politikai környezetében.

A Tisza párt vezetője, Magyar Péter az elmúlt időszakban rendszeresen hajókon tartotta rendezvényeit: EP-eredményvárót, konferenciát, ünneplést  több esetben olyan hajókon, amelyek a kartellügyben érintett céges körhöz köthetők. A Roude Leiw állóhajón tartott EP-bulin, az augusztus 20-i ünneplés helyszínén és egy későbbi konferencián is ugyanazok a nevek és szolgáltatók bukkantak fel.

Önmagában természetesen nem jogsértés egy hajó kibérlése egy politikai rendezvényhez. Az összkép azonban azt mutatja, hogy mindez nem véletlen: egy volt Tisza-képviselő neve felbukkan egy GVH által elmarasztalt cég vezetésében, a férj ugyanebben a gazdasági körben mozog, ma már ő is politikai jelölt, a párt vezetője pedig rendszeresen olyan hajókon tart eseményeket, amelyek ehhez az üzleti világhoz köthetők. Mindeközben ezek a hajók a főváros közterületét használják, engedélyek alapján.

A lakók közben évek óta panaszkodnak, a bulihajókkal tulajdonképpen ugyanaz a baj, mint a bulinegyeddel. A zaj, a kosz, az éjszakai bulik, a lezárt rakpartszakaszok, az elvett kilátás mindennapos tapasztalat sokaknak a belvárosban. Vannak, akik szerint az örömlányok is gyakrabban és többen feltűnnek miattuk az érintett környéken. Többen úgy fogalmaznak: ezek a vállalkozások profitot termelnek, de csak nekik jó, ugyanakkor  társadalmi és környezeti terheket a város lakói fizetik meg, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Airbnb vagy a bérrollerek esetében is történt. A városvezetés pedig nem tesz ellenük semmit.

Nem véletlen, hogy az ügyet zárt ajtók mögött tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés. A jogszabály lehetőséget ad a nyilvánosság kizárására érzékeny gazdasági vagy jogi kérdések esetén. A döntésnek valódi tétje van. A Karácsony Gergely vezette közgyűlés akár az engedélyek megszüntetéséről is dönthet.