Európa vesztésre áll a drogbandák elleni küzdelemben – döntő lenne a migrációs útvonalak blokkolása

Európa vesztésre áll a drogbandákkal szemben, és ennek egyik oka, hogy az EU képtelen megvédeni a külső határait. Az illegális bevándorlást és drogkereskedelmet ugyanis egymással kapcsolatban álló bűnözői csoportok szervezik. A migrációs útvonalakon nemcsak illegális bevándorlók, hanem drogszállítmányok érkeznek az EU országaiba. Hatalmas üzlet ez. 2024-es becslések szerint az embercsempészet évente körülbelül 346,7 milliárd dollár (mintegy 127 billió forint) illegális bevételt termelt, a kábítószer-kereskedelem pedig éves szinten körülbelül 782,9 milliárd dollár (mintegy 287 billió forint) forgalmat generált.

Európa vesztésre áll a drogbandák elleni harcban

Európa veszélyesen le van maradva a globális kábítószer-kereskedelemmel szemben, amely bővül, gyorsul, és egyre inkább összefonódik a migrációval és a szervezett bűnözéssel – erre is figyelmeztettek a szakértők az MCC Budapesten tartott rendezvényén.

A konferenciát megnyitó  Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója kiemelte, hogy a globális drogjárvány komoly veszélyt jelent a fiatalokra, és a megoldás a megelőzés, a zéró tolerancia elve és a nemzetközi együttműködés. A Budapestről érkező üzenet egyértelmű: a globális drogjárvány átalakítja a társadalmakat, aláássa a családi stabilitást, táplálja a bűnözést, és – sürgős, összehangolt intézkedések nélkül – azzal fenyeget, hogy túlterheli a nyugati intézményeket.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke hangsúlyozta, hogy a kábítószer-fogyasztást nemcsak társadalmi vagy politikai, hanem mindenekelőtt tudományos és orvosi kérdésként kell kezelni. Kiemelte, hogy  

• az Egyesült Államokban évente körülbelül 100 000 ember hal meg túladagolás következtében, 
• Európában pedig további 6000 haláleset történik.

A professzor azzal érvelt, hogy a kannabisz jelenlegi „lágy drogként” való felfogása különösen félrevezető: a modern, nagy hatóanyag-tartalmú termékek súlyos neurológiai károsodást okozhatnak, hosszú távon károsítva az agy dopaminrendszerét. 

Egy panelbeszélgetés során elhangzott, hogy Európa jelenleg politikailag és intézményileg is sebezhető, és ha nem sikerül megfékezni a hálózatokat, a bűnözői nyomás csak erősödni fog. Az European Conservative pedig arról ír, hogy konferencián a francia kriminológus és korábbi Europol-tanácsadó, Xavier Raufer az EU lassú döntéshozatali folyamatát bírálta. Azzal érvelt, hogy Európa rendelkezik a csempészek által használt migrációs útvonalak megzavarásához szükséges kapacitással, de hiányzik ehhez a politikai akarat. A Sorbonne professzora szerint a drogkereskedelem a hibrid hadviselés egyik formájává fejlődött, amely a fegyverkereskedelemmel és a pénzmosással fonódik össze, és aktívan aláássa az államok szuverenitását és stabilitását.

Ian Acheson, a Counter Extremism Project vezető tanácsadója szerint a Frontex, vagyis az EU határügynöksége „gyakorlatilag az illegális migránsokat tereli” a Földközi-tengeren keresztül, és egy szélesebb embercsempész-folyamat részévé válik ahelyett, hogy megakadályozná a migránsok bejutását a kontinensre.

Marsai Viktor, a budapesti Migrációkutató Intézet ügyvezető igazgatója azzal érvelt, hogy a kábítószer-kereskedelem, az embercsempészet és a terrorizmus ma egyetlen rendszert alkot, amelyet ő „karavánterrorizmusnak” nevezett, és a dzsihadista csoportok a profitot támadások finanszírozására használják fel. 

Andrea Bianchi, az MCC Brussels munkatársa rámutatott arra, hogy a Nyugat-Szaharán és az Ibériai-félszigeten átvezető migrációs útvonalakon a marokkói maffiahálózatok kokaint és szintetikus kábítószereket juttatnak be a kontinensre.

Nyugat-Európa drogpiacai fellendülőben vannak, Belgiumban, Hollandiában, Franciországban, Svédországban a migránsokhoz köthető bandák felelősek a lövöldözésekért és az utcai erőszakért. Az olyan jobboldali kormányok, mint Orbán Viktor kormánya Magyarországon, és Donald Trump kormánya az Egyesült Államokban, a szigorúbb fellépést szorgalmazzák, míg a liberális vezetésű országok ragaszkodnak ahhoz, hogy a „drogháború a drogok ellen” hiábavaló. Ugyanakkor például Németországban a kannabisz legalizálása egybeesett a kannabisz okozta pszichózisok csaknem megduplázódásával.

Horváth László, a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemért felelős kormánybiztos a globális kábítószerpiac jelentette fenyegetésről beszélt. Hangsúlyozta: „A kábítószeripar az egyének és a közösségek mérgezésével magát a társadalom szövetét rombolja le.” Horváth szerint a nemzetközi bűnszervezetek ma már összehangolt hálózatokként működnek, és a drogfogyasztást „ártalmatlannak” ábrázoló narratívák gyakran szándékos marketinget tükröznek. A zéró tolerancia elvét jelölte meg a magyar drogpolitika sarokköveként, és figyelmeztetett, hogy 

A politikus szólt arról is, nyugat-európai példákból látható, hogy az illegális migráció okozta súlyos problémák és a kábítószer-ipar térnyerése szoros kapcsolatban állnak. Megjegyezte, hogy a magyar kormány célja a megelőzés megerősítése és a hozzáférés drasztikus csökkentése, amelyet olyan új kezdeményezések kísérnek, mint a Drogellenes Szövetség.

Horváth László elmondta: az elmúlt hónapokban „tetemes” mennyiségű kábítószert foglalt le a rendőrség, így kevesebb kábítószer van a piacon, kevesebb a fogyasztás, és az is valószínűsíthető, hogy az eddigi erőfeszítések következtében kevesebb volt az új belépő. 2025-ben a magyar rendőrség kábítószer-ellenes küzdelmét a márciusban elindított, országos kiterjedésű „DELTA program” határozta meg, amelynek keretében több jelentős hazai és nemzetközi akciót hajtottak végre.