Egy hónapig lecserélheted a lakásbiztosításod: mutatjuk, melyik típus „mit tud”!

A lakásbiztosítás egy vagyonbiztosítás, aminek a keretében a biztosító egy bizonyos díj ellenében az ingatlanban, albérletben, illetve az ott található vagyontárgyakban véletlenszerűen bekövetkező károk helyreállítása céljából térítést fizet. A kérdés már csak az, hogy milyen kár esetén és hogy mennyit? Ennek kiindulópontja nem más, mint a szerződés típusa, mutatjuk, mit érdemes ezekről tudni!

Ezek a lakásbiztosítások főbb típusai

Fedezeti kör szerint léteznek úgynevezett Per risk biztosítások és All risk biztosítások. A lakásbiztosítások zöme a Per risk kategóriába tartozik. Miben más az All risk és miért érheti meg ilyet kötni? Íme a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) válaszai!

A Per risk biztosításról

Röviden egy ilyen biztosítás kizárólag azokra a károkra nyújt biztosítási fedezetet, amik a szerződési feltételek között tételesen szerepelnek. Ha a szerződési feltételekben nem definiált káresemény következik be, akkor nem fizet a biztosító. Például egy kizárólag tűzkárra fedezetet nyújtó biztosítás esetén a biztosító megtéríti a feltételben leírtak szerint bekövetkező tűzkárokat, de a vezetékes vízkárokat vagy üvegtöréskárokat már nem.

Az All risk biztosításokról

Ebben az esetben a lakásbiztosítás minden olyan kárra fedezetet nyújt, amit a szerződés tételesen nem zár ki. Az ilyen kockázatviselési jellegű biztosítások feltételei tehát inkább az úgynevezett kizárásokat fogalmazzák meg tételesen és részletesebben – vagyis azokat az eseteket, amikor nem fizet a biztosító. Konkrétabban: amelyik káresemény nincs kizárva, az biztosítási eseménynek számít, és a biztosítónak fizetnie kell a károkat. Például ha a szerződés feltételeiben nincs kizárva a meteorbecsapódásból származó kár, akkor egy ilyen káreseményre is van biztosításunk!

Kockázatok szerint is különbözhetnek egymástól a biztosítások

Léteznek úgynevezett egykockázatú és többkockázatú biztosítások is. Az egykockázatú biztosítások egyetlen káreseményre térítő biztosítások. Ilyen például a kizárólag csak tűzkárra fedezetet nyújtó épületbiztosítás. A többkockázatú biztosítások egyetlen szerződés keretein belül, egyidejűleg többféle káreseményre is fedezetet nyújtanak. Példa erre egy olyan lakásbiztosítás, ami fedezetet nyújt tűzkárra, robbanásra, földrengésre, viharra, felhőszakadásra, betöréses lopásra, vízkárra stb. is. Ezekre a különböző kockázatokra jellemzően nem külön-külön, hanem egyszerre, egyetlen szerződés keretében lehet szerződni. Ezért nevezik ezeket a biztosításokat „többkockázatú” szerződéseknek.

Időtartam szerint is eltérhetnek egymástól a biztosítási szerződések

Időtartama szerint a lakásbiztosítás köthető határozott vagy határozatlan időtartamra. Határozatlan időtartam esetén a biztosítási időszak általában egy év, amely a következő biztosítási évfordulóig tart. A biztosítási szerződés ilyen esetben évfordulóról évfordulóra automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha felmondjuk az évforduló előtt legalább 30, de legfeljebb 60 nappal, esetleg a márciusi lakásbiztosítási kampány keretében.

Léteznek összevont biztosítások is

Az összevont biztosítások kategóriája olyan termékkonstrukció, amiben az épületek, ingóságok biztosításán túl további, úgynevezett kiegészítő biztosításokat is köthetünk, például kiegészítő felelősségbiztosítást vagy balesetbiztosítást.

Milyen szempontok alapján válasszunk lakásbiztosítást?

Egy lakásbiztosítási szerződés általában több évre szóló, tartós kapcsolatot jelent a szerződő felek között. Ezért sem mindegy, melyik biztosító melyik biztosítási csomagját választjuk. A következő szempontok segíthetnek a döntésben:

• Milyen mértékben igazítható az adott szerződés az igényeinkhez?
• Hogyan, mikor és miért módosítható a szerződés?
• Milyen kötelezettségeket jelent a szerződés megkötése?
• Milyen biztosítási elemek (kockázatok) választhatók?
• Milyen vagyontárgyakra terjedhet ki a biztosítás?
• Az alap (vagyon)biztosítás mellett milyen további kiegészítő biztosításokat lehet kapcsolni a szerződéshez?
• Milyen módon, milyen gyakorisággal kell fizetni a díjat, melyek a díjfizetés további szabályai?
• Hogyan működik az értékkövetés?
• Milyen kedvezményeket vehetünk igénybe a szerződés megkötésekor?
• Mit jelent az önrészesedés, alkalmazza-e az adott biztosító, s ha igen, mekkora ennek a mértéke?
• Milyen elvek mentén határozzák meg a térítési összeget, és mi ennek a maximuma?
• Milyen vagyonvédelmi előírásokat és limiteket alkalmaz a biztosító a „betöréses lopás” típusú káresemény kapcsán?
• Mi a teendő kár esetén?
• Milyen szabályok vonatkoznak a kár helyreállítására, a kárbejelentésre, a kárrendezéshez szükséges dokumentumokra?
• Milyen módon, milyen csatornákon keresztül működik az ügyintézés, kárbejelentés, panaszkezelés? Hogyan működik az elektronikus kommunikáció a biztosító és az ügyfél között?