Hitelt vennél fel? Számolj a JTM-mutatóval!

„Néhány éve szigorodtak a hitelfelvétel szabályai, ezért ha kölcsönben gondolkodunk, fontos előre kalkulálni, hogy a jövedelmünk alapján mekkora összege vagyunk jogosultak” – hívja fel a figyelmet Cziráki Móni, az Etikuspénzügyek.hu szakértője a Fanny magazin megkeresése kapcsán.

Védelem az eladósodástól

A JTM, vagyis a jövedelemarányos törlesztési mutató azt határozza meg, hogy a havi rendszeres jövedelem mekkora része fordítható hiteltörlesztésre, és mennyi lehet a maximális törlesztőrészlet. Ez a szabályozás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kidolgozott adósságfék rendszer része, amelynek célja a lakosság túlzott eladósodásának megelőzése.

Egyszerű a számítás

A havi törlesztőrészlet összegét el kell osztani az igazolt havi nettó jövedelemmel. Adóstársak esetén mindkét fél nettó jövedelmét össze kell adni, és hitelkérelem elbírálásakor a JTM értéke nem haladhatja meg a jövedelmük egy meghatározott százalékos mértékét.

Kevesebb terhelhető

Tehát jelzáloghitelek esetében, ha az igénylő(k) havi jövedelme nem éri el a 600 ezer forintot, akkor az 5 évnél rövidebb kamatperiódus esetén a jövedelem 25 százalékáig, 5 és 10 év közötti kamatperiódusnál 35 százalékáig, míg legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix kamatozás esetén 50 százalékáig terhelhető törlesztőrészletekkel.

Ez már több, mint a fele

Ha az igénylők havi nettó jövedelme eléri vagy meghaladja a 600 ezer forintot, akkor a maximális törlesztőrészlet a következőképpen alakul: 5 évnél rövidebb kamatperiódus esetén a jövedelem legfeljebb 30 százalékáig, 5 és 10 év közötti kamatperiódusnál 40 százalékáig, míg legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix kamatozás esetén 60 százalékáig terhelhető.

Különbség a kettő között

A bankok megkülönböztetik az elsődleges és másodlagos jövedelmeket, és pénzintézettől eltérő, hogy a JTM számításánál mely másodlagos jövedelmeket veszik figyelembe. Az elsődleges jövedelmek közé tartozik többek között a munkabér, a vállalkozásból származó bevétel és a nyugdíj, míg a másodlagos jövedelmek közé sorolható például a családi pótlék.

Beleszámít a régi kölcsön

Fontos figyelembe venni, hogy a JTM mutató számításába minden meglévő hitel beletartozik. Ez azt jelenti, hogy ha új hitelt szeretnénk felvenni, a korábban felvett hitelek és az összes havi törlesztőrészletet össze kell adni, és ezek alapján kell meghatározni a jövedelemarányos mutató értékét.

Így vegyünk fel hitelt okosan

Fontos megvizsgálni, hogy mekkora lesz a havi törlesztőrészlet. A kiadások és bevételek számbavételéhez készítsünk háztartási költségvetést, így jól láthatjuk, hogy hosszú távon mekkora összeget tudunk vállalni.

Most minden forint számít

A bankok első pillantásra hasonló feltételekkel kínálják hiteleiket, mégis akadnak olyan apró eltérések, melyek akár több ezer forintos különbséget jelenthetnek a havi törlesztőrészletekben. Hasonlítsuk össze az ajánlatokat az MNB hitel- és lízingkereső programjával.

Az összege nem változik

Jelzáloghitelek esetében lényeges szempont, hogy a hitelkamat fix vagy változó. A futamidő végéig rögzített, azaz fix kamatozású hitelek kissé magasabb kamattal és törlesztőrészlettel járnak, azonban a törlesztési időszak alatt nem kell tartani a kamatváltozástól.

Nagyobb lesz a kockázat

A változó kamatozású hitelek, amelyek rövid, jellemzően 3, 6 vagy 12 hónapos referenciakamathoz igazodnak, kezdetben kedvezőbbnek tűnhetnek a hosszabb kamatperiódusú vagy fix kamatozású hiteleknél. Ugyanakkor ezeknél nagyobb a kockázat.

Tervezzük meg évekkel előre

A változó kamatozású, de hosszabb, 5 és 10 éves kamatperiódusú hitelek esetében az átárazódás előre látható, ezáltal jobban kiszámítható, így kevésbé kockázatosak, mint a rövidebb kamatperiódusú hitelek.

Figyelni kell a THM-re is

Nem mindegy, hogy mekkora a THM! Ez a hitel teljes költségét mutatja meg, beleértve minden olyan díjat és költséget, amelyet a tőkén felül meg kell fizetni. Ilyenek például a kezelési költség és a folyósítási díj.

Csak görgetjük magunk előtt

Ha késünk a törlesztőrészlet befizetésével, a bank késedelmi kamatot és egyéb díjakat is felszámolhat, ezért érdemes ezekről is előre tájékozódni.

Használjuk ki a kedvezményt

Ha közvetítőn keresztül veszünk fel hitelt, kaphatunk kedvezményt a kamatra és az előtörlesztésre is.

Megoldás lehet az előtörlesztésre

Minden esetben van lehetőség részleges és teljes előtörlesztésre, de ez költségekkel járhat. Ám ha a lakástakarék-pénztárból törlesztünk elő, vagy rendezzük a lakáscélú hitelt, akkor az általában ingyenes.

Van belőle visszaút!

A szerződéskötéstől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhatunk, ha a hitelt még nem folyósították. Ha már folyósították, a szerződés akkor is díjmentesen felmondható, de a hitelösszeget és az időarányos kamatot 30 napon belül vissza kell fizetni.