Még szigorúbb: tovább erősítik a gyermekek védelmét Magyarországon

A lap keddi számában megjelent interjúban az államtitkár emlékeztetett, hogy március elsején jelent meg az első jogszabályi változás, a kötelező pszichológiai alkalmassági vizsgálat a gyermekvédelemben dolgozó vezetőknek. Ennek további kiterjesztése várható – tette hozzá Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára. A következő változást a parlament tavaszi ülésszakában a gyermekvédelmi törvénycsomag fogja jelenteni, ami további szigorításokat, segítségeket, fejlesztéseket és a gyermekvédelmi rendszer megerősítését fogja tartalmazni – fogalmazott.

Elmondta, hogy még tartanak az elrendelt rendkívüli hatósági ellenőrzések az ország 530 gyermekvédelmi intézményében. Egyrészt vizsgálják, hogy a gyermekotthonok napi működése megfelel-e a szabályoknak, és különösen célba veszik a gyermekbántalmazási eseteket. Kiemelte, hogy 2018-ban bevezették azt a minden intézmény számára kötelezően alkalmazandó protokollt, amely szerint a gyermekbántalmazási esetek nem maradhatnak következmények nélkül, minden ilyen esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, és indokolt esetben feljelentést kell tenni. Ennek az ellenőrzése zajlik most, hogy le lehessen vonni a következtetéseket, hogy kell-e még szigorítani ezen a protokollon.

– jelentette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a benyújtandó gyermekvédelmi törvénycsomagban ha kell, akkor további szigorításokat fognak bevezetni.

Hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelmi törvényt 2010 óta minden évben módosították. A legfontosabb változások között említette, hogy 2014-től a nevelőszülőknek foglalkoztatási jogviszonyuk van, bért kapnak, nevelőszülőknek is jár a gyed, a nevelési ellátmányt pedig 25 százalékkal megemelték.

Szólt arról is, hogy a szociális és gyermekvédelmi területre 2010-ben 325 milliárd forint jutott, míg idén ez az összeg a négyszeresére, 1463 milliárd forintra nőtt. Ezen belül csak a gyermekvédelmi intézményekre negyvenmilliárd forint helyett 127 milliárd forint jutott.

Az elmúlt években többször módosult a büntető törvénykönyv, majd 2021-ben a parlament elfogadta Európa legszigorúbb gyermekvédelmi törvényét. Rengeteg olyan módosítás volt, ami egyetlen célt szolgált, a gyermekek védelmét. A mostani gyermekvédelmi törvénycsomag ugyanezt fogja szolgálni – fogalmazott az államtitkár.

Arra is kitért, hogy a baloldal az ilyen típusú javaslatokat sokszor nem támogatta a parlamentben. „Ebben a kérdésben a kormánypárti frakciók csak magukra számíthatnak. Nekünk kell kidolgozni a törvényt, hogy megvédjük a gyermekeket, a gyermekotthonokat, valamint az ott dolgozókat” – mondta Fülöp Attila a Magyar Nemzetnek.

A gyermekvédelmi intézményekben zajló hatósági vizsgálatok elsődleges célja, hogy egyetlen gyermekbántalmazási eset se maradjon titokban – hangsúlyozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 szerda reggeli műsorában.

Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy az elrendelt és a kormányhivatalok, valamint a gyermekvédelmi fenntartók által lefolytatott vizsgálat 530 bentlakásos intézményt érint, és arra terjed ki: milyen volt a panaszok kezelésének módszere, történt-e megfelelő intézkedés, alaposan kivizsgálták-e az adott esetet, komolyan vették-e azt, illetve ha kiderült, hogy történt gyermekbántalmazási eset, akkor nyújtottak-e segítséget a gyermekeknek egyéni vagy csoportos formában.

Az államtitkár kiemelte, hogy az ezekben az intézményekben szülők, nagyszülők nélkül élő gyermekek a legkiszolgáltatottabbak a pedofiloknak, így őket sokkal jobban kell védeni, és éppen ezért indult el ez a soron kívüli hatósági vizsgálat, hogy ezek az elkövetők ne bújhassanak meg az intézmények falai között és azokban minden úgy történjen, hogy a gyermekek a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.

Az nem történhet meg, hogy valaki intézményi vezetőként évekig visszaél azzal a hatalmi helyzetével, hogy neki a gyermek kiszolgáltatott, miközben épp a gyermekek segítése lenne a feladata – fogalmazott az államtitkár.

– mondta, hozzátéve, a több mint ötszáz intézményben indult vizsgálatnak elsősorban a „látens esetek” felderítése a célja.

Rétvári Bence azt is elmondta, hogy amennyiben bármilyen bűncselekmény gyanúja felmerül ezekben az intézményekben, akkor az azonnali feljelentést von maga után és a rendőrség minden ilyen ügyet büntetőeljárás keretében vizsgál.

Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy a március elején elindult vizsgálatok során eddig 173 gyermekvédelmi intézmény ellenőrzése történt meg, a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint zajlik és április végére mindegyiket átvizsgálják, ezt követően állnak majd rendelkezésre az összegző tapasztalatok.

Közölte azt is, hogy ezzel párhuzamosan zajlik az intézmények vezetőinek pszichológiai vizsgálata is és hamarosan benyújtják az új és az eddiginél is szigorúbb második gyermekvédelmi törvényt.

Annak megalkotásakor már a mostani vizsgálat során napvilágra kerülő, a gyermekeket veszélyeztető fokozott kockázati tényezőket is figyelembe veszik, így a törvény elfogadását követően már a szigorúbb szabályok alapján kell az eseteket kivizsgálni – közölte. Hangsúlyozta azt is, hogy a kormány a törvényjavaslat parlamenti vitájában nyitott a módosító indítványokra.

Az államtitkár a legfontosabbnak a megelőzést tartja, ugyanakkor ha egy eset megtörtént, akkor következik a teljes körű kivizsgálás és az érintett gyermekek számára nyújtandó segítségnyújtás.

A gyermekvédelmi intézmények vezetőit érintő pszichológiai vizsgálatokkal kapcsolatban az államtitkár elmondta, az a jelenlegi és a későbbiek során hivatalba lépő vezetőket is érinti és ennek során vizsgálják egyebek között a vezetői képességeket, a stressztűrő képességeket, hogy van-e az illetőnek valamilyen szexuális devianciája, szerencsejáték-, alkohol- vagy drogfüggősége, milyen a konfliktuskezelő képessége, képes-e jó döntéseket hozni.

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt a vizsgálatot is egy kétszintű rendszerben végzik és ha az általános vizsgálat során kiderül, hogy baj van, „ha a piros lámpa kigyullad”, akkor még képzettebb szakemberek vizsgálják meg azt, hogy az illető alkalmas-e arra, hogy egy ilyen intézményt vezessen.

A gyermekeknek biztonságban kell lenniük, a bentlakásos intézményeket vezetőknek biztosan olyan életet kell élniük, ami nem veszélyezteti őket, sőt segíti a minél teljesebb életüket – hangoztatta az államtitkár.

Rétvári Bence a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában többek között arról beszélt, hogy a vizsgálatokat minden állami, civil és egyházi fenntartású intézményben soron kívül elvégzik és elérendő célként hangsúlyozta azt, hogy minden létező kiskaput bezárjanak.

Emlékeztetett, hogy a nemzeti konzultáció során az emberek elsöprő többsége úgy nyilatkozott, a gyermekvédelem területén további szigorításra van szükség, miközben magát a konzultációt a baloldal támadta, azt kormányzati propagandának titulálta, ezzel pedig az emberek véleményével ment szembe.

Felhívta figyelmet arra is, hogy a büntető törvénykönyv szigorításának köszönhetően kormányzásuk kezdete óta sikerült megnyolcszorozni a börtönbe kerülő pedofil bűnelkövetők számát, ez az akkori 81-hez képest ma 663 börtönben ülő pedofilt jelent.

„A szigorra azért van szükség, mert a gyermekek akkor vannak biztonságban a pedofiloktól, ha azok börtönben vannak” – hangsúlyozta.

Rétvári Bence elmondta, a gyermekvédelmi törvényt a magyar baloldal támadta meg az Európai Unióban, ennek következtében pedig kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben.

Az államtitkár „az abszurdum abszurdumának” nevezte, hogy emiatt nem lehet hozzájutni 12 milliárd forintnyi olyan uniós fejlesztési forráshoz, amelyet a gyermekvédelmi intézményekre, azok biztonságára fordítanának, hozzátéve, hogy ezt természetesen hazai forrásokból már biztosították, ezzel mostanra megháromszorozódott a gyermekvédelmi intézményekre fordított összeg, így erre összességében már mintegy 120 milliárd forint áll rendelkezésre – olvasható a Riposton.