Százhuszonöt évvel ezelőtt arról döntöttek, hogy Budapesten a kerékpárosoknak külön adót kell fizetniük. Az indoklás szerint a kerékpár luxuscikk, így vonatkozik rá a luxusadó. A döntés hatása súlyos következményekkel volt a drótszamár elterjedésére a fővárosban.
Napjainkban egy átlagos kerékpár egyáltalán nem számít elérhetetlen, megfizethetetlen közlekedési eszköznek, persze vannak olyan drótszamarak, melyek ára egy jobb autóéval vetekszik, ezek inkább gyűjtői darabok, illetve a versenyzők számára készülnek. A kerékpáros közlekedés a világ nagyobbik felében elterjedt, ráadásul a koronavírus-járvány idején a kerekezők száma többszörösére nőtt, és sokan a Covid-időszak elmúltával is maradtak a kétkerekűeknél. A kerékpárosok már száz évvel ezelőtt is gyakran a nagyvárosokban jelentek meg, így volt a mi fővárosunkban is, ahol egy döntés alaposan visszavetette a hazai bringázás elterjedését.
A mai formájában ismert kerékpár az 1800-as évek végére került forgalomba és vált gyorsan népszerűvé, pedig annak idején elég borsos ára volt, de a nagy átlag számára elérhető. Ennek ellenére egyre inkább ellepték Budapestet a bringások, amire a közlekedési szabályozás is reagált, méghozzá tiltással. Sem az Alagútban, sem a Lánchídon nem lehetett tekerni. A városvezetés vélhetően bevételt látott az egyre terjedő közlekedési eszközben és 1899. február 21-én elfogadták azt a rendeletet, mely szerint minden kerékpár után fizetni kellett. Az indoklás szerint a kerékpár luxuscikk, ezért azok tulajdonosainak luxusadót kell fizetni, ami a mai számítás szerint 27 ezer forint lenne bringánként. Ez a döntés alaposan visszavetette a kerékpározás további elterjedését, persze már akkor is meghatároztak kivételeket, például a hivatalok tulajdonában lévő kerékpárok, a gyerekjátékok, de megkegyelmeztek az üzletekben eladásra váró kerékpároknak, illetve azok tulajdonosainak, azaz a kereskedőknek. A rendelkezés 1900. január 1-jén lépett életbe és egészen 1911-ig volt érvényben. A döntésnek számos negatív következménye volt, hiszen ezzel valóban luxust csináltak a kerékpározásból, mert kevesen tudták, akarták az adót megfizetni, ezzel persze a kereskedők is bevételtől estek el, ami vélhetően jelentősebb adóbevételtől fosztotta meg a várost, mint amit a bringásoktól beszedtek. A kerékpárosokat tömörítő szervezetek folyamatosan tiltakozott az adó ellen, végül sikerrel jártak. A kerékpárral közlekedők azóta is Budapest mindennapjainak a részei, galériánkban az elmúlt több mint száz évből válogattunk olyan képeket, ami ezt bizonyítja.
Több kerületben is drágul az élet, a balliberális önkormányzatok emelik az árakat. Az áremelések miatt a többi között Józsefvárosban, a Hegyvidéken és Ferencvárosban is felköthetik a gatyájuk a kerületiek, akiknek mélyen a zsebükbe kell majd nyúlniuk.
Like-okért és követőkért gyógyszerezte gyermekét.
Sietve menekült a 4 fős család otthonukból.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre
