Miközben a főpolgármester csődbe kormányozta Budapestet, milliárdokat szórt el feleslegesen.
Drágább felújítások kevesebb műszaki tartalommal. Több mint 30 tanácsadó folyamatos fizetése, hitelből jutalomosztás, látványtervek készítése kivitelezés nélkül. Reklámtender, frankfurtivillamos-beszerzés, általában tetemes közbeszerzési bírságok. Botrányok a kifizetés körül: az ikonikus Lánchíd-felújítási pénz egy része egy baloldali számlagyárban landolt. Így tapsolta el Budapest pénzét Karácsony Gergely, aki csődközelbe kormányozta Budapestet.
A főpolgármester 2019-ben azzal indított, hogy lehúzta a beruházások egy részét, érvénytelenítette a Blaha Lujza tér felújítását és a Lánchíd-tendert. Mindeközben hangosan belengette a csődöt már akkor… Miután kiderült, hogy Tarlós István több mint 214 milliárd forintot hagyott hátra Karácsonyéknak, amelynek tetemes része szabad felhasználású volt, könnyen úgy értelmezhető a baloldali főpolgármester elstartolása, hogy a beruházások módosításaival csak leosztotta a kártyákat a baloldalnak, közben pedig csődriogatással takargatta mindezt. Erre utal a többi között a hídpénzbotrány: a Lánchíd 5 milliárddal drágábban, de kevesebb műszaki tartalommal valósult meg – mint minden más beruházás is –, ráadásul a pénz egy része eltűnt a baloldali számlagyárban. Arról se feledkezzünk meg, hogy végig pazarlóan gazdálkodott a balliberális városvezetés.
Vegyünk sorra néhány kiadást, amelyet látszólag feleslegesen tapsolt el Karácsony Gergely, miközben csődközelbe kormányozta Budapestet. A baloldal tevékenységének köszönhetően ma több mint 234 milliárd forint adóssága és hiánya keletkezett a fővárosnak, és akkor még nem beszéltünk arról a 110 milliárdnyi állampapír-állományról, amely két éve még megvolt…
A Demszky-érához hasonló, pocsék éveket tudhat maga mögött a főváros, pedig mindent összevetve – az inflációval és a háború miatti nehéz helyzettel együtt is – dupla annyi pénzzel gazdálkodott Karácsony Gergely, mint fideszes elődje, Tarlós István 2018-ban, utolsó teljes évében. Mutatjuk a fővárosi baloldal gazdálkodásának jelenlegi „eredményét”:
Megmosolyogtató, ahogy a baloldali főpolgármester kampányba fogott, ismét ígérgetni kezdett, miközben 234 milliárdos adósságot és hiányt idézett elő pazarló gazdálkodásával – miközben gyakorlatilag semmi önálló fejlesztés nem fűződik a nevéhez. A Metropol összeszedte, mire is tapsolt el a főpolgármester láthatóan logikátlanul milliárdokat…
A közelmúltban elővette fiókjából a három éve ott porosodó Clark Ádám tér felújítási terveit. Hiszen 2021-ben már belengette egyszer a felújítást, lakossági véleményezést is tartott, de azt is csak a fióknak, mert egy kapavágás sem történt azóta. Viszont feltételezhetően a monitoringozást és a terveket kifizette. Mondhatjuk, drága fiókja van Karácsonynak, a budapestiek nem is hisznek abban, hogy megvalósul a projekt a Nagykörúttal egyetemben, ennek kifizetett terveit is lobogtatta már Karácsony egyszer, majdnem egy éve, további története azonos a Clark-ügyhöz…
Ötmilliárdos pluszköltséggel kivitelezte Karácsony Gergely a Lánchíd felújítását. Ahogy főpolgármester lett, lehúzta az eredeti terveket, és érvénytelenítette azt a tendert, amelyet még a Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzat írt ki a felújítására, és amelynek nyertese az A-Híd Zrt. lett – ők azok, akik aztán később, Karácsony idején is újra nyertek, csak drágábban… –. A Tarlós-féle projekt 35 milliárd forintba került volna, és a Lánchíd renoválása mellett tartalmazta a Széchenyi tér és a Váralagút felújítását is. Mint emlékezetes, Karácsony indoklás nélkül új terveket készíttetett és új tendert írt ki. Amit ugyancsak az A-Híd Zrt. nyert el, drágábban. A felújítás másfél éves csúszással kezdődött el, és annak ellenére, hogy a teljes projekt volumene jócskán lecsökkent – kimaradt belőle a Váralagút, és a Széchenyi tér –, a felújításra szánt összeg közel ötmilliárddal megnőtt. Az eredetileg tervezett határidő pedig éveket csúszott… A hídpénzbotrány idén januárban robbant ki, amikor kiderült, hogy a Lánchíd felújítását megnyerő A-Híd Zrt. 1,4 milliárd forintot utalt át 2020 novembere és 2022 júliusa között, tehát éppen a hídberuházás idején a számlagyárügyben súlyos bűncselekményekkel gyanúsított Vig Mór cégének, a Sunstrike Kft.-nek. Aztán ebből az összegből 900 millió forintot azonnal továbbutaltak Vig Mór magán- és ügyvédi letéti számlájára. A botrány vélhetően az elmúlt évtized legnagyobb sikkasztása, az ügyben nyomoz a NAV, vizsgálatot indított a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), és több feljelentés is született.
A kormánypárti politikus szerint a Lánchíd-botrány a sokadik ügy, amelyben súlyos milliárdokról van szó, és károsan érintik Budapestet. „A főpolgármester úr pedig mélyen hallgat.”
Ott van a zuglói parkolási botrány, de azt sem tudtuk, hogy 2019 év végén miért nem kötötte meg a BKV reklámtender-szerződését. Ezzel most már több mint 3 milliárd forintos kárt okozott a fővárosnak. Vagy mind a mai napig várjuk a választ a megszüntetett dunai menetrendszerű hajójáratok pályázatával kapcsolatban, amelyben jelenleg is tart a rendőrségi nyomozás. Ebben is közbeszerzési bírságot kapott a főváros. Illetve érdekes volt az egyszemélyes pályázat is, a használt frankfurti villamosok beszerzésére
– sorolta a fővárosi Fidesz–KDNP frakció vezetője.
„A Fővárosi Önkormányzat mostantól nem fizeti a Biodóm számláit” – ezt válaszolta tavaly ősszel a Népszava kérdésére Bősz Anett. „A Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) tavalyi összesítése szerint csak 2022 novembere és 2023 májusa között több mint félmilliárd forintot emésztett fel a Biodóm csökkentett üzemmódú fenntartása. „Ebből a személyi kiadások 119 milliót, a dologi 348 milliót, míg az egyéb – felhalmozási – kiadások 18 milliót tettek ki, a járulékok további 40 millió forinttal terhelték a fővárosi költségvetést” – részletezte korábban a főpolgármester-helyettes. Azt is megtudhattuk, hogy a fenntartó fővárosi önkormányzatnak havi 50-53 milliót kellett költenie a Biodómra. De miért is? A félbemaradt Biodóm: Karácsonyék annak ellenére, hogy Tarlóstól kifejezetten erre a projektre 13 milliárdot örököltek, rögtön a kormányhoz fordult azzal, hogy nincs pénzük az épület befejezéshez, és a hiányzó teljes összeget, amely akkor 20 milliárd volt, fizesse ki a kormány. A kormány akkor 6 milliárdot még felajánlott, de Karácsonyék a maradék 2 vagy (a felajánlás nélkül) 8 milliárdot sem akarták hozzátenni 2020-ban. 2022-ben viszont előálltak azzal, hogy nincs pénzük fizetni a fűtést és az őriztetést, ezért a – szerintük – nem fővárosi projektet fizesse a kormány. Karácsonynak csak annyit kellett volna tennie, hogy folytatja Persányi Miklós korábbi állatkert-igazgató ötletének finanszírozását a kormány felajánlásából és a Tarlós-féle pántlikázott pénzből. De ez nem történt meg, így mostanra a befejezés költsége már több mint 46 milliárdra nőtt. Emiatt nincs a budapestieknek Biodómja, pedig már 2021-re kész lehetett volna, ha egyszerűen csak folytatja az építést.
Karácsony a legnagyobb titokban csaknem ötven vezetőnek hagyott jóvá egyenként is milliós extra juttatásokat. A Magyar Nemzet számolt be arról, hogy tavaly július 20-i döntése nyomán a BKK és a BKV vezetői hatalmas, több esetben közel tízmillió forintos prémiumot vehetnek fel. Az ügy érdekessége, hogy a főpolgármester egyetlen nappal később, 21-én Facebook-posztban számolt be arról, hogy nagyon súlyos a helyzet, nincs pénz, a BKK-nak meg kell emelnie a vonaljegyek árát, mert a kormány megszorít… Karácsony döntése szerint egyébként az utasokat „lepulykázó” Walter Katalin, a BKK Zrt. vezérigazgatója 9,96 millió, Szarka Zsolt, a cég operatív vezérigazgató-helyettese 8,8 millió, Diószegi Ágnes, a társaság ügyfélkapcsolati és értékesítési vezérigazgató-helyettese szintén 8,8 millió forint prémiumot kapott, de nem panaszkodhattak a BKV-s vezetők sem. A fővárosi közműholding első embere, Mártha Imre is zsebre tehetett 7,842 millió forintot prémium gyanánt. A döntés azért is volt érdekes, mert éppen arra az évre, amikor napokra leállt a budapesti szemétszállítás. Mint emlékezetes, a Márthához tartozó kukások nem tűrték tovább az alacsony munkabérüket, Budapestet pedig napok alatt elöntötte a szemét.
A felelőtlenségek és a visszásságok miatt összességében milliárd fölötti az az összeg, amit eddig bírságra kellett kifizetnie Budapestnek, emellett pedig ott vannak azok az ügyek, amelyekben büntetőeljárás van folyamatban. Ilyen például a hajótender ügye. A BKV-hajók üzemeltetésére írt ki pályázatot Karácsony Gergely 2021-ben, de az elbírálással problémák adódtak. A résztvevő pályázók maguk is jelezték, hogy az a cég, amelyet a BKV nyertesnek hoz ki, vélhetően hamis referenciával bír, és vizsgálatot kértek, a BKV mégis kihozta győztesnek az ominózus céget. Emiatt született feljelentés az ügyben, a rendőrség hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt nyomoz. Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, ezt követően a BKV havonta átlagosan négy-ötmillió forintot költött azokra a hajókra, amelyek három évig biztosan nem közlekedtek menetrend szerint a Dunán, spórolásra hivatkozva. A hajók egy budapesti kikötőben álltak, alkalmanként rendezvényekre adták bérbe őket.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre