A horvát elnök lényegében lenácizta a „Dicsőség Ukrajnának”-szlogent

Zoran Milanovic ismét a nyugati fősodortól eltérő véleményt fogalmazott meg Ukrajnával kapcsolatban.



Megosztás
Szerző:
Létrehozva: 2023.06.02.
Módosítva: 2023.06.02.
Zoran Milanovic náci elnök

Zoran Milanovic horvát elnök a náci kollaboráns horvát forradalmi mozgalom hivatalos jelmondatához („Készen a hazáért”) hasonlította a szomszédunkban dúló háború kirobbanása óta híressé vált „Slava Ukraini” (Discsőség Ukrajnának) ukrán hazafias tisztelgést – írja az N1 horvát televíziós hírcsatorna online kiadása. Milanovic szerint a nyugati politikusoknak – közülük is elsősorban a horvátoknak – tartózkodniuk kellene mind az orosz, mind az ukrán nemzeti tisztelgések használatától, és mindenki jobban tenné, ha a saját hazáját méltatná különböző jelmondatokkal. 

Zoran Milanovic horvát elnök (Facebook)

A horvát államfő egy zágrábi önkormányzati díjátadó ünnepség utáni sajtótájékoztatón fogalmazta meg a szokásostól eltérő kijelentéseit. A szerda délután tartott rendezvényen Tomislav Tomasevic zágrábi polgármester és Josko Klisovic, a városi közgyűlés elnöke is részt vett. 

„Nincs különbség a »Készen a hazáért«  és a »Dicsőség Ukrajnának« jelmondat között. Az utóbbit Nyugat-Ukrajna legradikálisabb sovinisztái használták, akik együttműködtek a nácikkal, és több ezer zsidót és lengyelt gyilkoltak meg. Én ezt nem szeretném hallani Horvátországban. Nem érdekel, hogy egyes vezetők ezt most divatosnak tartják, használjanak más üdvözleteket. Ezt az álláspontomat egyébként már többször kifejtettem, nem tudom ezt állandóan megtenni”

– fogalmazott Milanovic arra az újságírói kérdésre, mit gondol arról a jelenségről, hogy egyre több vezető horvát politikus használja a „Dicsőség Ukrajnának”-szlogent, amikor a Kijev melletti elkötelezettségét hangoztatja.

A „Készen a hazáért” (Za dom – spremni!) a náci kollaboráns Horvát Forradalmi Mozgalom (Usztasa) hivatalos köszöntése volt. Az 1929 és 1945 között működött horvát fasiszta és ultranacionalista szervezet leginkább arról ismert, hogy a tagjai 1934-ben merényletet követtek el I. Sándor jugoszláv király ellen, majd a második világháború alatt szerbek, zsidók, romák és horvát politikai disszidensek százezreit gyilkolták meg.  A politikai karrierje során Milanovic számtalan alkalommal kijelentette, hogy a „Készen a hazáért” felkiáltás használata káros a modern Horvátország imázsára.

A „Slava Ukraini” (Discsőség Ukrajnának) hazafias tisztelgés jelenleg az ukrán ellenállás szimbólumaként ismert, de a kifejezés rendszeres használata először az 1920-as években jelent meg a náci kollaboráns Ukrán Nacionalisták Ligájának (OUN) tagjai között. A szervezet erőszak, terrorizmus és merényletek segítségével kívánt egy etnikailag homogén és totalitárius ukrán államot létrehozni.

Fontos elmondani, hogy Zoran Milanovic horvát elnök számtalan alkalommal tett már a nyugati fősodortól eltérő kijelentéseket Ukrajnával kapcsolatban. Többek közt azt mondta, hogy részben a NATO agresszív keleti terjeszkedésének is köszönhető, hogy Oroszország offenzívát indított Ukrajna ellen. Valamint bírálta a nyugati tankszállításokat Ukrajnának, mondván, ez nem jelent megoldást a háborúra. A horvát államfő emellett hevesen ellenezte, hogy Zágráb részt vegyen az ukrán csapatok felfegyverzésében és kiképzésében.

Az ilyen és ehhez hasonló kijelentései miatt Milanovic január 25-én felkerült az „Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec adatbázisába „orosz propaganda” terjesztése miatt.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás