Egy szentendrei kutyus napokat tölt a környékbeli házak előtt várakozva. Egyesek szerint szerető otthonra vágyik, mások úgy gondolják, tüzelő szukákat kerget.
Korábban beszámoltunk egy kutyusról, aki Szentendrén napok óta várhatta gazdáját. A helyiek szerint az eb már évek óta csavaroghat a környező utcákban, mert gazdája nem foglalkozik vele kellőképpen.
A helyiek egyik tábora azt vallja, hogy a kutya jobb élet reményében epedezik a kerítések előtt, hátha valaki befogadja; de olyanok is akadnak, akik azt gondolják, hogy az ebet a tüzelő szukák csalogatják a különböző házak elé.
A Telepi-Pannónia utcában lakhat, onnan jár mindenfelé. A mi házsorunk előtt is napokig üldögél kitartóan, évente kétszer-háromszor, mert a lépcsőházunkban tüzelő szuka kutya lakik. Ilyenkor nem fogad el élelmet sem, csak kitartóan vár
– osztotta meg Éva.
A Metropol korábbi cikke alatt kommentek százai jelentek meg. Az emberek többsége nem értette, hogy lehet magára hagyni egy hűséges állatot.
„Ha nézed gazdi, remélem ott bent a szívedben, valamilyen érzés csak van még, vagy kihalt már minden emberség belőled. Egy szerető ragaszkodó élőlényt hagytál ott egyedül, aki bízott benned, neked adta a legnagyobb kincsét, a Szívét” – üzente a kutya gazdájának Ibolya.
Megszakad az ember szíve, hogy lehet így elbánni egy hűséges állattal. Ne hagyja ott szenvedni, más módja is van annak, ha nem akarja. De aki erre képes, hadd ne mondjam ki, mi a véleményem...
– jegyezte meg Anna.
„Akárki akármit gondol, vagy ír, a kutyának a gazdi mellett kerítésen belül, nem az utcán van a helye” – fejtette ki véleményét Éva.
„Szerencsétlen hűséges kutyuska. Remélem egy szeretőbb gazdira találsz!” – üzente egy asszony.
A kutyák hűségesek, amit az emberről sajnos nem lehet mondani
– jegyezte meg egy hölgy.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre