Ferenc pápa Budapesten békemisszióra szánta el magát

„Kész vagyok mindent megtenni, ami szükséges. Egy misszió van folyamatban, de ez még nem nyilvános. Ha az lesz, majd felfedem” – mondta a katolikus egyházfő anélkül, hogy további részleteket közölt volna ezen erőfeszítésekről. „Úgy vélem, békét csakis a csatornák megnyitásával lehet kötni. Sosem lehet békét elérni elzárkózás útján” – fogalmazott a pápa.

Mindenki érdekelt a békéhez vezető útban

Az ukrajnai orosz hadművelet tavaly februári kezdete óta a katolikus egyházfő szinte heti rendszerességgel sürget békét, és ismételten kifejezte azon szándékát, hogy hajlandó közvetítőként fellépni Kijev és Moszkva között.

Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön tárgyalt a Vatikánban a béke érdekében tett erőfeszítésekről, a humanitárius helyzetről, valamint az ukrajnai egyházakról Ferenc pápával. Smihal egyben látogatásra hívta a katolikus egyházfőt az ukrán fővárosba. A 86 éves Ferenc pápa már korábban beszélt arról, hogy egy békemisszió keretében ellátogatna Kijevbe, de Moszkvába is. Ferenc pápa az interjúban beszélt egészségi állapotáról is március végi kórházi kezelésével összefüggésben, amikor hörghurut miatt szorult orvosi ellátásra.

„Nem vesztettem el az eszméletem, de magas lázam volt, és délután háromkor az orvos egyenesen a kórházba kísért” – ismertette Ferenc pápa a március 29-én történteket. „Erős és akut tüdőgyulladás volt a tüdő alsó részében. Hála istennek beszámolhatok erről. A testem jól vette a kezelést, hála az Úrnak” – tette hozzá Ferenc pápa, aki huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, s életét csak fél tüdejének eltávolításával tudták megmenteni.

Hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs változás a Portugáliába, Franciaországba és Mongóliába tervezett útjait illetően. Ferenc pápa a Rómába tartó visszaúton a sajtókíséret tagjainak, megköszönve az újságírók munkáját,magyarországi látogatásáról azt mondta, hogy „három intenzív, de jó nap volt”.

Béke kell, bölcsőkkel és nem sírokkal teli világ

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatása alatt is a békét sürgette beszédében. Érkezése napján tartott beszédében a karmelita kolostorban úgy fogalmazott: abban a világban, amelyben élünk, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak. A béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre – jelentette ki. Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítójának szavait idézve rámutatott: a „világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk”. A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? – tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő.

Kitért arra is: a huszonhét nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely „nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe”. Ebben a tekintetben jelzésértékűnek nevezte a magyar alaptörvény megfogalmazásait: „valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”, illetve: „hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez” – idézte.

Ez az „ideológiai gyarmatosítás” alantas útja, amely eltünteti a különbségeket, mint az úgynevezett genderkultúra, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, vívmányként dicsekedve például az abortuszhoz való joggal.

Ehelyett személy- és emberközpontú Európára van szükség, ahol hatékony születés- és családpolitika működik – mondta, méltatva Magyarország „gondosan művelt” családpolitikáját.

A pápa a Kossuth Lajos téren vasárnap tartott szentmiséjén azt kérte, legyetek nyitott kapuk! A katolikus egyházfő a szertartás végén a béke építésére kérte a világ vezetőit, egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőért fohászkodva. Úgy fogalmazott: 

Hozzátette: béke kell, bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövő.

Ezt gondolja a magyarokról Ferenc pápa

A vasárnap este adott interjújában kérdésre Ferenc pápa felidézte, hogy a hatvanas években került kapcsolatba először a magyarokkal, amikor Chilében folytatta tanulmányait, ahol többek között magyar jezsuitákkal találkozott, akiket elüldöztek hazájukból, valamint magyar szerzetesnővérekkel, akik Buenos Airestől nem messze iskolát tartottak fenn, ahova Jorge Mario Bergoglio, különleges káplánként havonta kétszer járt. Megemlítette az argentin fővárosban működött magyar világi hívők társaságát is. Hozzátette, két magyar szót jegyzett meg, a gulyást és a tokajit, de nem felejti, mennyire megérintette a menekülésre kényszerült magyarok fájdalma, akik hazatérésre vágytak.

Említette a Boldogságos Szűz Mária Intézete nevű rend alapítójaként ismert Ward Mária szerzetesnővéreit, és azt az általa hallott történetet, miszerint meg akarták győzni Mindszenty bíborost, hogy menjen Rómába. Ferenc pápa kijelentette, értesült 1956 lelkesedéssel teli hangulatáról, mely rövid ideig tartott, és az azt követő csalódottságról.

Azt mondta, nem változott meg a magyarokról kialakított képe, sőt a mostani látogatás tovább gazdagította azt. Megjegyezte, az általa ismert magyarok, még az egyszerűbb emberek is nagy műveltséggel bírtak. Hozzátette, hogy a magyarok azért beszélnek idegen nyelven, mivel magyarul Magyarországon kívül nem beszélnek, „kivéve a mennyben, hiszen örökkévalóság kell a magyar nyelv megtanulásához”.

A magyarokról „nem változott a véleményem, ugyanazt a stílust tapasztaltam, amit korábban is ismertem” – jelentette ki.