Pocsékul gazdálkodott Karácsony Gergely, három év alatt a csőd szélére juttatta Budapestet. Miközben folyamatosan arról beszél, hogy "kivéreztetik" a fővárost, valójában sokkal több pénzből gazdálkodhat, iparűzési adóból például csak idén 76 milliárddal nagyobb a bevétele... Tarlós István hiába hagyott 214 milliárdot a kasszában, a pénz mára szinte elfogyott.
A pazarlás és felelőtlen gazdálkodás miatt ma alig maradt pénz Budapest kasszájában, mint 2020 elején, annak ellenére, hogy Tarlós István korábbi főpolgármester több mint 200 milliárdot hagyott tartalékul a fővárosnak, miközben évről évre nő az iparűzésiadó-bevétele a baloldal vezette Városházának.
Karácsony Gergely szerdán sajtótájékoztatón jelentette be: a csőd szélén táncol Budapest, és persze most is a kormányra panaszkodik. Mint mondja, a főváros nem tud az állami költségvetésbe több adót befizetni, így az öt-tízmilliárd forint körüli összegek átütemezését kérik az adóhatóságtól. Furcsa ez, miközben a főváros jóval több pénzzel gazdálkodhat, mint korábban: iparűzési adóból például 2021-ben 20 milliárddal több folyt be, mint tervezték. 2022-ben 30 milliárddal több az előző évihez képest, és most 2023-ban 76 milliárd forinttal több iparűzési adóbevételre várnak a tavaly befolyt összeghez képest.
Pazarlóan gazdálkodott Karácsony Gergely, aki röpke három év alatt a csőd szélére vitte Budapestet. Az elmúlt években a főváros kiadásai egyre csak nőttek, miközben a főváros korábbi vezetése által előkészített nagyberuházásait nem folytatta, csak jelentős késéssel és átvariálással, ami miatt ezek költségei szinte kivétel nélkül az egekbe szöktek. Azaz több tízmilliárd folyt el azért, mert Karácsonyék politikai háborúskodást folytatnak érdemi munka helyett. Ennek a része az is, hogy rendszeresen a BKV leállításával próbálják fenyegetni a kormányt, és újra meg újra csődközeli helyzetet jelentenek...
A helyzeten az is rontott, hogy szintén "nagyvonalúan" finanszírozták a Városháza és cégei működését, a tanácsadói tisztségek honorálását, brüsszeli iroda fenntartását. Hogy hab is legyen a tortán, a baloldal vezette főváros a hozzáértés hiánya miatt komoly bevételektől esett el, itt van rögtön az elhibázott reklámtender ügye, amely miatt a mai napig többmilliárdos bevételnek mond búcsút Budapest, és szakmaiatlan hozzáállás miatt, még több százmillió forintos büntetést is fizetnek Karácsonyék az elhibázott közbeszerzéseik miatt. Így nem is olyan nehéz a csőd fele kormányozni egy várost, a probléma csak az, hogy mindennek a budapestiek isszák meg a levét. A jelenlegi adatok szerint június elejére a főváros átlépi az úgynevezett mínusz 25 milliárd forintos "túlélő vonalat", augusztus végén pedig a mínusz 75 milliárdot, ami azt jelenti, hogy nyár elejére fizetésképtelenné válhat a Fővárosi Önkormányzat.
Például az iparűzési adóból jóval nagyobb összeghez jut Budapest, mint amivel kalkulált a baloldali főpolgármester. Emiatt is érthetetlen, amikor azt állítja Karácsony Gergely: "nincsen bevétele a fővárosnak". 2021-ben 20 milliárddal több iparűzési adó folyt be, mint ahogyan azt tervezték. 2022-ben 30 milliárddal több folyt be az előző évihez képest, és most 2023-ban 76 milliárd forinttal több iparűzési adó bevételre várnak a tavalyi évben befolyt összeghez képest.
Ne felejtsük el azt sem, hogy nincs eltérő jogi, illetve pénzügyi helyzete a fővárosnak vagy Angyalföldnek vagy más kerületnek, amelyek pedig nem kerültek csődközeli helyzetbe. Annyi a különbség, hogy az adott kerületek jobban gazdálkodnak - nem csoda, hogy mint a Metropol megírta, sorozatosan veszik át a kerületek a főváros feladatait a kukák kihelyezésétől a parkok üzemeltetésén át a takarításig. A kormánypárti politikusok szerint ha Budapestnek nem facebookozó, siránkozó és másra mutogató vezetője lenne, hanem olyan, aki agilis, a városát szerető és az abban élőkért valóban tenni akaró, akkor nem itt tartana a főváros, ahol tart.
Karácsony Gergely még ma is a főváros sanyarú rezsihelyzetére hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatóján azzal, hogy „rengeteget spóroltunk, mégis többet fizetünk – és még támogatást sem kaptunk. Röviden így foglalhatnám össze a főváros helyzetét az energiakrízissel kapcsolatban.” A kormány ugyanakkor épp április 18-án döntött arról, hogy az önkormányzatok rezsijét is megfelezi május elsejétől, tehát Budapestét is.
Itt olvashat egy hosszú összefoglalót arról, rezsiügyben mennyi segítséget kapott Budapest a kormánytól.
A baloldalon belüli belháborúk és összevissza cselekvés tökéletes példája, hogy tavaly abból volt óriási botrány, hogy - valószínűleg Gyurcsány parancsára - a DK-s kerületi polgármesterek nem mentek el tárgyalni a kormánnyal a rezsitámogatásról, ezért az adott kerületek százmillióktól estek el.
Mint ismeretes, Karácsony Gergely és a főváros baloldali polgármesterei a választások óta – annak ellenére, hogy Tarlós István 200 milliárdot hagyott a kasszában – azzal igyekeznek megmagyarázni Budapest visszafejlődését, hogy a Városházának spórolnia kell, mert a kormány nem ad pénzt, illetve elvett a bevételi forrásaikból. A többi között hallhattuk ezt tőlük indokként 3000 köztéri szemeteskuka leszerelésekor, vagy a Biodóm befejezésének „lepasszolásakor” is. A Tarlós által előkészített nagyobb budapesti felújításokat is erre hivatkozva terveztették újra, illetve csökkentették le azok végső műszaki tartalmát. Így valósult meg például a Blaha vagy a hármas metró és a Lánchíd rekonstrukciója is. Igaz, végül mindegyik jóval drágábban valósult meg az eredeti verziónál, hiszen Karácsony Gergely késlekedése miatt vastagabban kellett fogjon az a bizonyos ceruza… A Blaha ráadásul hírhedten lassan és kontár módon készült.
Ilyen könnyen még biztosan nem kerestél pénzt.
Rettenetes, ami történt.
A magzat koraszülött lett, csoda, hogy túlélte a fertőzést.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre
