Óriási fennakadásokat okozhat a főváros közlekedésében Karácsony Gergely terve, hogy 2023-ban kitiltaná az autóforgalmat a pesti alsó-rakpartról és a Lánchídról. Dr. Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnökét kérdeztük erről és a belvárosi közlekedés égető problémáiról.
A főpolgármester a Lánchídról a 2023. őszi átadás után száműzné az autósokat, ami a rakpart lezárásával együtt gyakorlatilag megbénítaná a budapesti közlekedést.
„Remélem, hogy ez az ötlet nem fog megvalósulni, mert ez még jobban ellehetetlenítené a budapesti közlekedést” – állapította meg a szakember, aki szerint a pesti alsó rakpart részleges lezárása csaknem azonos a teljes rakpart lezárásával.
„Ha a terv megvalósul, akkor a kapacitását nemhogy csökkenteni, hanem éppenhogy növelni kellene, hiszen akik nem vehetik majd igénybe a pesti rakpartot, azok többnyire a budai alsó rakpart felé veszik majd az irányt. A budai alsó rakparton pedig már eleve csúcsforgalom van, ami így tovább fog fokozódni” – mondta dr. Kovács Kázmér.
Az észak–déli irányban közlekedő autósok rémálmának számító kettős lezárás után sokan a belváros felé kereshetik az „egérutat”, ami tovább fokozná a káoszt.
„Ha nem a budai alsó rakpartra, hanem a belvárosba terelődik át a forgalom, az pont ellentétes hatást váltana ki, mint amire a Városháza törekszik, hiszen akkor még nagyobb lesz ott a zsúfoltság, és még több lesz a károsanyag-kibocsátás. A harmadik lehetőség a Nagykörút lenne és pár környező nagyobb utca, ezek azonban már korábban korlátozottá váltak a biciklisávok miatt. A Király utcát vagy a Dob utcát ma a »forgalomcsökkentések« céljából bevezetett elterelő korlátozások miatt már nem lehet az eredeti kapacitása szerint igénybe venni. Egyre inkább az látszik, hogy a fővárosi önkormányzat és néhány egyéb döntéshozó célja az, hogy az autósokat kiszorítsák és ellehetetlenítsék” – foglalta össze az elnök.
„A pesti alsó rakpart korzóról történő közvetlen elérése a gyalogosok számára egy nagyon szép célkitűzés, és minden józan budapesti egyet is ért vele, de a feltételeket ehhez előzetesen meg kellene teremteni” – mondta Kovács, majd rögtön el is magyarázta, hogy is lehetne sétálószakasszá „varázsolni” a rakpartot a város megbénítása nélkül.
„Miután úgysem az egész rakpart lezárásáról van szó, csak egy bizonyos szakaszáról, akkor tessék egy alagútban a gyalogosok alatt elvezetni az autós forgalmat” – ahogy ezt számos nyugati országban is teszik. Amennyiben erre most nincsenek meg az anyagi lehetőségek, akkor ezzel várni kell. Mert ahogy korábban mondtuk, ha valaki hétfőn libamájat eszik, de nincs elég pénze arra, hogy másnap téliszalámit egyen, akkor a végén már száraz kenyérre sem fogja futni.
Egyre több kerület dönt amellett, hogy lakossági parkolóhelyeket hozzon létre, ezzel segítve a helyiek esti parkolását. Ez azonban hosszú távon sokak számára okozhat fejtörést. Dr. Kovács Kázmér elárulta, kiket is érint majd leginkább a döntés.
„A színházi és a vendéglátóipari közönség láthatja ennek a kárát” – állapította meg a szakember.
„Azt tapasztaljuk, hogy igen nagy számban a kerékpár- és rollerparkolókat a belváros jelentős részén úgy valósítják meg, hogy közben a parkolóhelyek számát aránytalanul csökkentik. A Nagymező utcában például egymás után 6 vagy 7 kerékpárparkolót létesítettek, valamennyi esetben a gépkocsiparkolás elvételével. Számos helyen megmaradhattak volna az autóparkolók, mert mindezt meg lehetett volna oldani a járdán is.”
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre