Hatalmas show, csodás versenylovak és verhetetlen hangulat a lelátón. Egyre népszerűbb a lóverseny, idén is húszezres tömegre számítanak a Kincsem Park évzáró eseményén.
Egy év kihagyás után ismét megszervezik az Ügetőszilvesztert, a magyar lóversenyzés óriási fináléját, ahol az egyetemisták egyben megkezdik a szilveszteri bulik sorát.
Képalá:
Idén a tíz futamból a főversenyt a Lovaregylet ügetődíja jelenti majd, amelyért több, csodálatos ügető verseng. Az eseményen derül ki a többi között, hogy ki a champion, de felvezetik az idei év legeredményesebb lovait, illetve az év legjobbját is.
„A Derbyt hároméves lovak futják, és már az elejétől erre a versenyre trenírozzák őket. Amikor eljön a Derby napja, a futamban a legjobb formáját kell nyújtania, és ez Shy Boynak sikerült idén – mondta el a Metropolnak Száraz György, a Magyar Lovaregylet elnöke.
„Ez nem olyan egyszerű, mint ahogyan hangzik, hiszen ezek a lovak 5–10 alkalommal futnak egy évben, és nehéz dolga van a trénernek, mert meg kell éreznie, hogy milyen felkészülés kell a lónak a derbigyőzelemhez. Van olyan ló, amelyiket a futamot megelőzően hagyni kell pihenni, és van olyan, amikor erős tréningekre van igénye a telivérnek” – avatott be az elnök.
Az angol telivér úgy fut, mintha az oroszlán üldözné
„A telivér a génjeiben hordozza a menekülés ösztönét. Minden zajra megugrik, nem olyan, mint például a szódás ló, amelyik nem száguldozott, és nyugodtan megvárta a gazdáját a kocsma előtt is. A telivér ma is úgy fut, mint elődei, akiket az oroszlán üldözött a szavannán. Csak ma ez az oroszlán a zsoké, aki űzi, vagy éppen beosztja az elején azért, hogy a futam végét is bírja, sőt győzzön” – tért ki a részletekre Száraz György.
Gróf Széchenyi István honosította meg angol példára a hazai lóversenyzést 1827-ben. Akkor hozta létre a Magyar Lovaregyletet, amelynek első elnöke is volt. Ma ezt a tisztséget Száraz György tölti be, aki számos könyvet és több mint ezer szakmai cikket publikált a témában.
„Az a célom, hogy a ló és az ember kapcsolatát a versenyzés eszközével fenntartsam, erősítsem, miután ma már az élet más területéről kiszorult ez a csodálatos társ. A fiatalok körében úgy látjuk, egyre népszerűbb ez a sport, hiszen számukra a Kincsem Park olyan találkozóhellyé vált, ahol különleges miliőben és hangulatban lehetnek együtt és tehetik próbára szerencséjüket. Mert ez nem olyan, mint lottózni. Nálunk megtalálható a társasági élmény, mint program, ahol élőben 12 lóból kiválaszthatják a nekik tetszőt. Egyébként 2027-ben ünnepeljük majd a lóversenyzés 200. évfordulóját, amelyre már készülünk is” – beszélt a terveikről az elnök.
„Én beleszülettem Alagon a lovak és a verseny világába. Nagyapámnak és apámnak is volt köze valamiképpen mindehhez, mindennaposak voltak a zsokék a házunk aljában lévő étteremben, ott beszélték ki az eredményeket, és minden effélét. Tizenhárom éves voltam, amikor egy 11.30-kor elköltött ebéd után azt mondta apám anyámnak, hogy öltöztessenek át a tiszta ruhába, mert kivisz a lóversenyre. Ezért mind a mai napig hálás vagyok neki. Attól a perctől, hogy felszálltunk a vonatra, csak ámultam. Az utasok nagy részén fekete ünnepi cipő, pantalló, kalap volt, karjukon ballonnal. Persze mind oda jött a lóversenyre. Érdekesség, hogy hiába volt Kádár-korszak, ennek a sportnak a rajongói megtartották a korábbi társadalmi szokásokat, amelyet az elegancia jellemzett. Épp csak fiáker nem volt. Azután következett a lelátó hangulata, ahol megismerkedhettem újságírókkal, színészekkel. A dalszövegíróval, Zsütivel vagy Tandori Dezső Kossuth- és József Attila-díjas költővel, műfordítóval. Persze hogy beszippantott az egész miliő is, a lovak szeretete mellett – emlékezett vissza a Metropol kérdésére Száraz György.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre