Magába roskadva, megtörtén beszél a szörnyűségről Edina, akinek hétfőn reggel tűnt el szeretett fia.
Az anya akkor könyörögve kért mindenkit, segítsenek megtalálni Gábort.
„Inkább a halál, mint az iskola”
„Eltűnt a fiam. Tisza Gábor. Szabolcs megye Vaja település, utoljára fél nyolckor látták itt, Vaján. Az iskolában problémái voltak az osztálytársaival, piszkálták, cikizték, volt olyan kijelentése is, hogy inkább a halál, mint az iskola, valószínűleg ez állhat az eltűnése hátterében. Kérem, aki tud róla valamit, vagy látta valahol, az értesítsen engem, vagy hívja a rendőrséget. Reggel elment itthonról, hogy iskolába megy, de fel se szállt a buszra, barátai sem látták, és nem tudnak róla semmit” – írta Facebook-oldalán az elkeseredett anyuka.
Megtörtént a tragédia
Edina kedden reggel megtörten frissítette a posztját, amiben már csak arról tudott beszámolni, Gábor már nem él.
„Meglett a fiam, de sajnos már túl késő!!! Meghalt” – közölte a drámai hírt Edina.
Az iskola nem tudott az esetről
Lapunk felhívta a drámával kapcsolatban a Vay Ádám Gimnáziumot, hogy megkérdezzük, tudtak-e arról, amit Gábor édesanyja állít, hogy a fiát zaklatták az iskolában.
„
Nem tudunk semmit az esetről” – jelentette ki először a telefont felvevő illető.
Majd amikor elmondtuk, hogy az egész ország
Tisza Gábor tragédiájáról beszél, már
mást mondott az intézmény dolgozója, aki kollégánknak nem mutatkozott be.
„Nem nyilatkozunk az üggyel kapcsolatban” – közölte az ismeretlen férfi, és azonnal letette a telefont.
„Ki lesz a következő?”
„Minek hisztériázzak, az rajtam már nem segít. Én már csak annyit szeretnék, hogy más gyerek ne járjon így. Ja, meg még egy tervem van. A gyerekek szemébe szeretnék nézni, akik ezt tették Gabival. Megkérdezném tőlük, hogy most jó nekik? Ki lesz a következő?” – idézi a
Blikk a háromgyermekes édesanya szavait.
A lap azt írja, Gábor tavaly kezdte Baktalórántházán a szakközépiskolát. Rendészeti szakra járt, rendőr vagy katona akart lenni. Az osztálytársai egy része már akkor rászállt a csendes, visszahúzódó fiúra, a pandémia szinte megváltás volt számára.
Senkit nem bántott volna
„Nyár végén már mondogatta, hogy nem szeretne menni. Én és a nevelőapja biztattuk, hogy minden rendben lesz, majd leszállnak róla. Ő csak foglalkozzon azokkal a fiúkkal, akik rendesek vele. Sajnos nekünk sem nyílt meg igazán, így nem tudtuk felmérni, hogy mekkora a gond. Aztán elkezdődött a suli, két nap múlva, pénteken újságolta, hogy szólt az osztályfőnöknek, aki el is beszélgetett a zrikáló gyerekekkel. Gondoltam, így már csak nyugalom lesz. Vasárnap az ebédnél annyit elárult, hogy
hombárfejűnek szokták hívni, ami nagyon bántja. Kérdeztük, hogy miért nem szól vissza nekik, erre úgy reagált:
nem akarom megbántani őket. Hát ilyen lelke volt a fiamnak” – idézte fel a
Blikknek a közelmúlt eseményeit Edina, aki szerint Gábor azért vált a többiek céltáblájává, mert nem tudott igazán jól kommunikálni, frappánsan visszavágni a heccelésekre.
Nem tudta elviselni
„Éreztem, hogy nagy a baj, soha nem csinált ilyet. Keresni kezdtük, de mintha a föld nyelte volna el.
Aztán a nevelőapja találta meg, egy fára kötötte fel magát. Valószínűleg kedd hajnalban vetett véget az életének,
nem akarok belegondolni, hogy mit élt át, amíg meghozta a végső döntést. Az iratait eldobta, a telefonját pedig 40 méterre tőle találták meg. Elgondolkoztam, hogy előbb kellett volna az iskola felé lépéseket tennem, de pont ő könyörgött: n
e tegyem meg, mert akkor még inkább bántani fogják. Minden szülőnek csak azt tanácsolhatom, ha bajt észlel,
ne féljen cselekedni, azonnal lépni kell. Nehogy késő legyen, mint nálunk” – mondta Edina.