„A sürgősségi osztályról kilépve, egy pokoli éjszaka után döntöttem el” – megrázó vallomást tett Tóth Vera

Napra pontosan egy évvel ezelőtt, a sürgősségi osztályról kilépve, egy pokoli éjszaka után döntöttem el, hogy örökre megváltoztatom az életemet és mégjobban előtérbe helyezem az egészségemet. Mindig voltak tapogatózásaim, próbálkozásaim, de talán nem érett meg bennem a dolog, egészen addig a napig

Ebben nagy szerepet játszott a színpadi lét, a sajtó állandó jelenléte, az, hogy központban vagyok a kövérséggel és nem mindig a tehetségem izgatta a bulvárt, holott ez egy igazán intim téma, de ahogy és ahol csak lehetett, atomjaimra szedtek és valahogy a megfelelés kényszer és az állandó görcsölés soha nem hozta meg a békés, nyugodt megoldásokat erre. Állandóan jojóztam, és néha fura, torz képet festettem le magamról a tükörbe nézve.

A fókusz valahogy mindig a testem külalakjának a változásaira helyeztem, majd rájöttem, hogy nem ez az elsődleges, amit figyelembe kell vennem és az addigiaknál nagyobb önfegyelemre és radikális változtatásokra van szükségem. Alaposan kivizsgáltattam magam és időt hagytam mindenre, ami ezzel kapcsolatos. Lassan,nyugodtan elkezdtem a nekem megfelelő étrendet kialakítani, hallgattam a testem hangjaira, és nemet mondtam az addig biztonságot nyújtó hűtőnyitogatásra, az esti hedonistáskodásokra, az alkoholra, a gyorsan felszívódó szénhidrátokra. Egy év (!!!) kellett ahhoz, hogy végre ne gyötörjenek rosszullétek, hogy az inzulin rezisztencia ne “gyilkoljon meg”. 

Egyre jobban el merem hinni, hogy a kitartó munka és a jó orvos kiválasztása beért, huszonöt elvesztett kilóval sokkal könnyebb az élet és még mindig nem ez a fontos, hanem az, hogyha bármit megteszel magadért, annak lesz gyülölcse. A változást mi magunk tudjuk előidézni, nem a fogyasztószerek, a műtétek. Nekem mindenből jutott, mire rájöttem erre. Hosszú távon megéri, mert nem mindegy, milyen minőségben éled az életed és jó küzdeni ezért! Hajrá mindenkinek, aki az egészséget és önmagát választja és kitartás, mert lesz eredménye. Higgyük csak el.