A Doors együttes énekese, egy nemzedék bálványa a mai fiatalság körében is népszerű.
„Morrisont teátrális érzéke és nagyfokú érzékenysége tökéletesen alkalmassá tette arra, hogy eljátssza, kifejezze, eltáncolja, és kikiabálja a hatvanas évek amerikai fiatalságának képzeteit, látomásait, félelmeit. Amolyan táncoló dervis volt, aki a színpadon nemcsak a hallgatóságát, de saját magát is az önkívülete kergette” – írja A rock története című kötet, amely azt is megállapítja a Doorsról, hogy egyes dalai nemcsak rocktörténeti jelentőségűek, hanem a korszak megértéséhez is elengedhetetlen dokumentumok. 1967-ben jelent meg bemutatkozó albumuk, amelyet még öt sorlemez követett.
Miközben a zenekar sikert sikerre halmozott, az önpusztító életmódot folytató Morrison viselkedése egyre kiszámíthatatlanabbá vált, alkoholizmusa és kábítószer-függősége egyre erősödött. Botrányok, rendőrségi ügyek, viharos párkapcsolat jellemezték életét, ezek miatt egyre inkább befelé fordult, elhízott, szakállat növesztett, az együttestől és rajongóitól is eltávolodott.
Rocksztár helyett költő akart lenni, két kötetet is kiadott, de lesújtotta, hogy ezeket a Doors énekesének szövegeiként emlegették.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre