Már 50 éve, hogy meghalt a híres divattervező

Gabrielle Bonheur Chasnel 1883. augusztus 19-én született a Loire völgyében fekvő Saumurben. Nevéből az anyakönyvezéskor kimaradt az s betű, így született meg a későbbi márkanév. A korán árvaságra jutott kislányt két nagynénje nevelte, ők avatták be a varrás és az illedelmes viselkedés művészetébe és ők adták neki a Coco becenevet is. Próbálkozott kávéházi énekesnőként, kalaptervezőként, a nyomorból gazdag, nős „barátai” támogatása révén emelkedett ki. Huszonöt évesen vidéken nyitott divatkereskedést, majd Párizsban is megvetette lábát, a Chanel divatház 1920-ben nyílt a Rue Cambonon.

Chanel úgy vélte, az „igazi elegancia feltétele mindig az akadálytalan mozgás lehetősége”, ezért már az első világháború alatt szakított a kényelmetlen, merev fűzős ruhákkal, és csak olyan ruhát kreált, amit maga is szívesen hordott. Elsőként dolgozott a párizsi haute couture (exkluzív, egyedi gyártású ruhák) tervezői közül a konfekcióiparnak is, modelljeit az egyszerűség, a kényelem és a praktikum jellemezte.

Egy mondása szerint a nő soha nem lehet elég sovány és elég gazdag - ő mindkét maga támasztotta „követelménynek” eleget tett. Nevéhez fűződik a „kis fekete ruha” bevezetése, az ingruha és az estélyi stóla divatba hozása, sőt a rövid női frizura is. Ő tette szalonképessé a korábban férfi viseletnek számító kardigánt és pulóvert a női divatban, s általa nyert polgárjogot a nadrágviselet a nők körében. Megszelídítette az izgalmas, markáns tweedeket és kedvelte a jersey anyagot, amelyet korábban szinte kizárólag fehérnemű alapanyagként használtak.

Ő tette a divatékszert, a bizsut (kitűző, nyakláncok, fülbevalók, láncöv) a női ruházat meghatározó kiegészítőjévé. A fogalommá lett Chanel-kosztümhöz aranygomb, arany- és fémlánc, gyöngy, illetve steppelt kis női kézitáska illik, valamint középmagas sarkú cipő sötétkék, fekete vagy drapp orrbetéttel. Maga is gyakran járt nadrágban, sötét autóval utazott és olyan barátokra tett szert a művészvilágban, mint a zeneszerző Stravinsky, az író-képzőművész Jean Cocteau és a festő Picasso.

Az általa tervezett, egymásba kapaszkodó CC monogrammal ellátott termékek világszerte keresettek. Chanel a parfümiparba is kirándult, így született meg a híres Chanel No. 5 parfüm. A kölni azért kapta az ötös számot, mert ez volt Coco szerencseszáma, piacra is 1921. május 5-én, az év ötödik hónapjának ötödik napján dobták a Chanel-ruhákhoz hasonló egyszerű csomagolásban. Az illatszert az (is) híressé tette, hogy Marilyn Monroe arra a kérdésre, mit visel éjszaka az ágyban, azt felelte: egy csepp Chanel No. 5-öt. (2013-ban a parfüm újabb reklámkampányához a színésznő egy addig ismeretlen interjúrészletét használták fel.)

A Chanel kölnik évtizedekig számjelöléssel kerültek forgalomba, a hagyománnyal csak 1977-ben a Cristalle megjelenésekor szakítottak. Az illatszerek reklámarca volt már Catherine Deneuve, Nicole Kidman, Vanessa Paradis, Kate Moss, Keira Knightley és Audrey Tautou - sőt a „parfümök parfümjének” nevezett Chanel No. 5-öt 2012-ben egy férfi, az amerikai filmszínész Brad Pitt is népszerűsítette. Ma a Chanel-divatházhoz egész kozmetikai birodalom tartozik, a többi közt ékszereket és órákat, sőt - mivel a cégalapító szenvedélyes sportbarát volt - formatervezett biciklit is piacra dobtak.

Chanel 1938-ban visszavonult

A II. világháborúban ápolónő volt, de ideje nagy részét Párizsban töltötte, majd 1945-ben nem teljesen önszántából Svájcba költözött egy náci tiszttel folytatott kapcsolata miatt. Csak tíz év múlva tért vissza diadalmasan a francia fővárosba új, gallér nélküli, szegéllyel díszített kötött kosztümjével. Férjhez soha nem ment, a westminsteri herceg házassági ajánlatát öntudatosan e szavakkal utasította vissza: „hercegné sok van, de Coco Chanel csak egy”. Voltak viszont híres és gazdag barátai, akik értékes ajándékokkal halmozták el, melyeket ő gyakorlatias módon lemásolt és eladott.

A társasági és művészeti élet nagyjai egymás sarkát taposták, hogy Chanel ruhát viselhessenek

Ügyfele volt egyebek között Grace Kelly, a filmsztárból lett monacói hercegné, Fabiola belga királyné, Marlene Dietrich, Ingrid Bergman, az összes Rotschild és Rockefeller. Chanel a divat nagyjai közül egyetlenként került fel a Time magazinnak a múlt század száz legnagyobb hatású személyiségét összegző listájára. Igazi divatdiktátor volt: főként női munkatársak sokasága vette körül, akik azonnal teljesítették parancsait. A „Kisasszonynak” számos hóbortja volt, így többek között bár lakása csak néhány utcányira volt - 35 éven át bérelte a párizsi Ritz Szálló egyik lakosztályát, itt is halt meg 1971. január 10-én. Divatháza ma is működik, művészeti vezetője 1983-tól haláláig a német Karl Lagerfeld volt, az ő helyét 2019-ben Virginie Viard vette át.

Kevesen gyakoroltak akkora hatást a divatra és a nők életmódjára, mint Chanel

Élete számos könyvet, filmet ihletett, a róla készült musicalben alakját Katharine Hepburn formálta meg, a róla forgatott francia film címszereplője a bájos Audrey Tautou, az amerikaié Shirley MacLaine volt. Tavaly Budapesten először volt látható Douglas Kirkland világhírű amerikai fotográfus Chanelről készült fotósorozata.

A Chanel divatház 2018-ban elsőként jelentette be, hogy nem használ többet krokodil-, kígyó- és gyíkbőrt termékeihez. A koronavírus-járvány kitörését követően a divatház tavaly tavasszal bejelentette, hogy orvosi köpenyeket és más védőfelszereléseket is készít.