Négy keréken szép az élet, vallja sok-sok ember, akik olyan odaadóan bánnak járgányaikkal, mint más ember élete párjával. Nem szokatlan azonban, hogy néhány sofőr verdája iránti rajongása túlzott cicomázásba csap át, aminek köszönhetően az autóik már-már bazári sátornak tűnnek. Összeszedtünk néhány jellegzetes kiegészítőt, már csak az a kérdés, ciki vagy nem ciki, döntse el ön!
Van, aki a retróra esküszik, büszkén suhan klasszikus Wartburgjában, Ladájában vagy akár a Trabantban is úgy feszít, mintha legalábbis egy Rolls-Royce-ot vezetne. Ezek a négykerekűek ma már a külsejükben is eltérnek a szokványostól, és néha az utastérben egy bolhapiac látványa köszön vissza. Az ilyen autók tulajdonosai, úgy érzik, a “kötelező” elemek nem maradhatnak el járgányaikból, mint például a bolyhos kormányvédő, a masszázsgolyós üléshuzat vagy a 80-as évek klasszikus bólogató kutyája. Az igazán fanatikusok attól sem riadnak vissza, hogy a műszerfal felső műanyag borítását szőrmés anyaggal takarja be, a bátrabbak diszkógömbbel, dobókockával képesek még retrósabbá tenni a már amúgy is, oldtimernek számító járművet.
A másik oldalon pedig vannak, akik mind külsőre, mind belsőre a modern megjelenéshez ragaszkodnak, a lényeg azért itt is ugyanaz, mindenki felfigyeljen az úton suhanó autóra! Az ő esetükben annyi a változás, hogy ők a minél hangosabb, annál jobb szlogenre esküsznek. Amit a minél nagyobb, minél spécibb kipufogókkal érnek el a verdák tulajai.
A spoiler, az abroncsokat díszítő csicsás dísztárcsák, az egyedi matricák vagy rendszámtáblák és az egyéb külső modifikációk ugyancsak a hardcore kocsi rajongók ismérvei, a belső díszítés azonban manapság már inkább a régi idők autóiban kapnak nagy hangsúlyt. A visszapillantóról mostanában a szájmaszk lóg, a kesztyűtartóból pedig csak a kézfertőtlenítő kerül elő.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre