Sokkoló számok BP Indexéből, kiderült, hogy mennyire elégedettek a budapestiek a város működésével

A BP Indexből kiderült, hogy a budapestiek többsége elégedetlen a város működésével. Sőt, sokan úgy érzik, hogy az utóbbi időben több területen romlott a helyzet. A budapestiek elégedetlenek a lakhatással, a közbiztonsággal, az egészségüggyel, a közterületek minőségével, a városvezetéssel és a közlekedési infrastruktúrával is. Csak a kultúrával elégedettek a fővárosiak. 

Megtudtuk: a BP Index a budapestiek életminőségét méri – kerületről kerületre, témá­ról témára. A kutatás célja, hogy évente átfogó képet adjon a főváros állapotáról: hogyan működik a város, hol javult és hol romlott az elmúlt három évben.

A mintanagyság városi szinten szinte példátlan: kerületenként minimum 300 válaszadóval dolgoztak, a budapesti összszám így 1,1 pontos hibahatárral rendkívül megbízható eredménynek számít.

Losonci Gergely stratégiai igazgató a bemutatón nem kertelt:

A globális elégedettségi mutató –17 pont, vagyis jóval többen elégedetlenek Budapest működésével, mint elégedettek. A leggyengébb területek:

• lakhatás
• közterületek állapota
• közbiztonság
• közlekedési infrastruktúra

Egyetlen terület semlegesre hozta ki magát: a kultúra – itt fej fej mellett vannak a pozitív és negatív vélemények.

A változásérzet még borúsabb: a budapestiek többsége úgy érzi, szinte minden területen romlott a helyzet az elmúlt három évben. A IX. kerület különösen kilóg a negatív tartományban, míg néhány dél-pesti kerület kifejezetten rosszul szerepel. A demográfiai bontások szerint a legelégedetlenebb a 60+ korosztály, míg meglepő módon az internetről tájékozódók a legelégedettebbek. Autósnak lenni Budapesten kifejezetten rossz hangulatú állapot: ők érzik a legnagyobb romlást.

Kiderült: a BP Index egy brutálisan őszinte tükör, amelyben a főváros és vezetői sem kerülhetik el a szembenézést. Az index bemutatása után panelbeszélgetésben vesézték ki a témákat. A panelbeszélgetésen részt vett dr. Kőrösi Koppány, a BP Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgató, Almássy Kornél, a BP Műhely kutatási és elemzési vezetője, Wintermantel Zsolt, a BP Műhely vezető szakértője, dr. Heil Kristóf Mihály, a BP Műhely operatív igazgatója.

A beszélgetés központi kérdése az volt, hogy miből fakad a fővárosiak általános elégedetlensége, hogyan és miért alakult ki a budapestiek fejében az a kép, amelyet az Index friss adatai is kirajzolnak, és milyen objektív jelenségek húzódnak meg a percepciók mögött. A kutatók négy témablokk mentén elemezték a város helyzetét: városvezetés, közlekedési infrastruktúra, közterületek és közbiztonság, valamint lakhatás és életminőség.

Kőrösi Koppány arra hívta fel a figyelmet, hogy a műhelyben végzett elemzések jellemzően száraz adatokból indulnak ki: járműállományból, utak hosszából vagy éppen a HÉV-kocsik átlagéletkorából. Ezek mögött azonban ott vannak a lakossági érzetek is, és a kettő csak együtt értelmezhető. Ha a döntéshozók nem látják, hogy a budapestiek milyen problémákat élnek meg valóságként, akkor rossz válaszokat adnak valós jelenségekre.

A felmérésből egyértelműen kirajzolódott, hogy a belső kerületek fejlesztésével kevésbé elégedetlenek az emberek, míg a külső kerületekben jóval erősebb a frusztráció. A szakértők szerint ez már az agglomerációba költözés és a belváros kiüresedésének következménye is.

A panel többször visszatérő állítása volt, hogy a budapesti városvezetés döntései nem a józan, szakmai megfontolások, hanem inkább ideológiai megközelítések mentén születnek.

Példaként elhangzott:

• a 3000 kuka leszerelése, majd a lakosságtól elvárták, hogy vigye haza a szemetet
• a kerékpáros infrastruktúra túlzott fókusza, amely aránytalan a kerékpárral közlekedők valós számához képest (a BKK adatai szerint a részarány 5% körüli)

A szakértők szerint a városvezetés az anyagi forrásokat is gyakran olyan célokra fordítja, amelyek nem illeszkednek a lakossági elvárásokhoz,  így például átfogó utca-átalakításokra költ, miközben az útállapotok romlanak, és a rendelkezésre álló források rendkívül szűkösek.

Megtudtuk: az egyik legélesebb lakossági visszajelzés a közlekedési infrastruktúra romlásáról szólt. A dugók, a parkolóhelyhiány és az útminőség szinte minden csoportnál negatív értékeket mutatnak. 

Almássy Kornél kiemelte: a nemzetközi TomTom-index alapján Budapest néhány év alatt a világ 50. legdugósabb városából a top 15-be ugrott.

A parkolás kérdésénél jól látszik, hogy bár sokan elégedetlenek a felszíni parkolóhelyek csökkenésével, a budapestiek 42%-a támogatná az utcai parkolás korlátozását, ha megfizethető mélygarázs- vagy parkolóházi alternatíva állna rendelkezésre. Nemzetközi példák – például Bécs vagy Amsterdam – azt mutatják, hogy ahol sűrű a parkolóhálózat és lakossági kedvezmények vannak, ott elfogadhatóbb a felszíni parkolás visszaszorítása. Budapest ebben jelentős lemaradásban van, és a megfizethetőség is komoly akadály. A város működéséhez azonban elengedhetetlen, hogy az autók 500 méteren belül elhelyezhetők legyenek, különösen bevásárlás vagy családi logisztika esetén.

A közlekedéspolitikai vitákban gyakran háttérbe szorul a józan ész: senki sem szeret szűk járdákon autósorok mellett közlekedni, ugyanakkor teljesen irreális elvárás, hogy egy nagyvárosban mindenki lemondjon az autóról. Ezért félrevezető a 30 km/h-s sebességkorlátozások általános kiterjesztése is: a többség elfogadja a lakóövezeti lassítást, de értelmetlennek tartja a főutakon való csökkentést. A budapestiek elutasítják azt a „nevelő szándékot”, amely az autóhasználatot stigmatizálja.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy a 15 perces város koncepcióját sokan támogatnák, de nem autóellenes módon. A kutatás is mutatja: még ha minden szolgáltatás elérhető lenne is negyedórán belül, az emberek többsége ragaszkodik az autóhoz. A kulcs nem az autó birtoklásának akadályozása, hanem a tömegközlekedés versenyképessé tétele, ahogyan olyan országokban működik, ahol az autót valóban büntetik, de cserébe kiemelkedő tömegközlekedést kínálnak.

A közbiztonság és a közterületek állapotának romlása a budapestiek szerint látványos. A garázdaság mindennapi élménnyé vált, és az aluljárók, parkok, nyilvános illemhelyek hiányosságai is hozzájárulnak a negatív összképhez. A hajléktalanság kezelésében a megkérdezettek 60%-a szigorúbb fellépést támogat, de nem büntetést, hanem rendezett ellátórendszert, ami az utcán élőknek és a többségi társadalomnak is biztonságot jelentene. Az is kiderült, hogy a méhlegelők és a zöldfelületek elhanyagolása egyszerre okoz szakmai és anyagi károkat, és valójában nem ökológiai, hanem politikai döntés következménye.

Az Indexből az is kiderült, hogy a lakhatás is hatalmas probléma. A legelégedetlenebbek a 30–39 évesek és a 60 év felettiek, de a fiatalok is rendkívül nehéz helyzetben vannak. A lakásárak és a csökkenő alapterületek miatt a családalapítás kitolódik, miközben a lakóparkok többsége a profitmaximalizálás miatt kis lakásokat épít. A szakemberek szerint a városvezetés feladata az lenne, hogy fejlesztési területeket vonjon be, megfelelő zöldterületi és intézményi infrastruktúrát írjon elő és szabályozással biztosítsa: nagyobb, élhető otthonok épüljenek. A „15 perces város” akkor működhet, ha iskolák, óvodák, egészségügyi szolgáltatások és zöldterületek együtt fejlődnek, különben csak zárványok jönnek létre, és a kiköltözés felgyorsul. A panelbeszélgetésben elhangzott az is, hogy a budapesti lakhatási problémák egy részét megoldaná a rozsdaövezetek hasznosítása. Ezeknek a területeknek a beépítése enyhíthetné a kínálati hiányt és javíthatná az életminőséget. 

A barnamezős területekkel a BP Műhely nemrég egy külön podcastműsorban foglalkozott:

A BP Indexből kiderült:

• Parkolás: a budapestiek 42%-a támogatná az utcai parkolás korlátozását, ha megfizethető mélygarázs-alternatíva lenne. Jelentős a főváros lemaradása parkolóházak terén.
• Sebességkorlátozás: A lakók elfogadják a 20–30 km/h-s lakóövezeti korlátokat, de elutasítják a főutak 30 km/h-ra csökkentését; népnevelő és életszerűtlen lépésnek tartják.
• Autóhasználat: a többség továbbra is autót szeretne tartani,  még a 15 perces város támogatói is. A cél nem az autó tiltása, hanem a tömegközlekedés versenyképessé tétele.
• 15 perces város: csak akkor működhet, ha megfelelő intézményi és szolgáltatási háttér épül mellé. Ennek része a rozsdaövezetek hasznosítása.
• Rozsdaövezetek: Több mint 300 terület fejlesztése lenne szükséges a városszerkezet javításához, megfizethetőbb lakások építéséhez és a kiköltözés lassításához.
• Közbiztonság: A garázdaság érzékelhetően nőtt, a közterületek állapotával való elégedetlenség romlik. A hajléktalansággal szemben 60% szigorúbb fellépést vár.
• Közterületek: A zöldterületek elhanyagolása, a kaszálás hiánya komoly anyagi és ökológiai károkat okozott, és rontja a város tisztaságát.
• Lakhatás: A Budapest Index legkritikusabb pontja. A 30–39 évesek és a fiatalok különösen elégedetlenek. Túl sok a kisméretű lakás, a szabályozás nem ösztönzi a nagyobb, családbarát otthonokat.