Az Európai Központi Bank (EKB) tavaly novemberben még azzal számolt, hogy az infláció 2022 folyamán csökkenni fog. Nos, ez nem jött be. Az infláció már több mint a négyszerese az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos céljának. Persze az EKB tavaly novemberben még nem tudhatott arról, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Az európai politikusok, fogyasztók és vállalkozások érthető módon arra összpontosítanak, hogyan vészeljék át a zord telet. De senki ne áltassa magát azzal, hogy tavasszal véget ér a kontinens gázválsága – írja elemzésében a Reuters.
Az energiaszűkösség több éves probléma, amely szegényebbé és kevésbé versenyképessé teszi Európát, miközben a régiót magasabb államadósságba sodorja. Nem csak a rövid távú árak szárnyalnak. A gáz ára idén télen megawattóránként (MWh) 215 euró körül mozog, ami hétszer magasabb, mint egy évvel ezelőtt. És a jövő télen szállított gáz még mindig közel 200 euróba kerül MWh-nként. Sőt, hogy az EU rávegye az észak-afrikai gázszolgáltatókat a termelés fokozására, hosszú távú, magas áron kötött szerződéseket kell vállalnia, miközben az orosz import kiváltására drága vezetékeket és egyéb infrastruktúrát épít. Az európai vezetők felgyorsítanák a zöld energia bevezetését, de mivel Amerika és Kína is növeli a megújuló energiaforrásait, a szélerőművek és a napelemmezők építése nem lesz olyan olcsó, mint korábban.
Mindez rontja Európa versenyképességét. Az eurózóna, amelynek korábban nagy kereskedelmi többlete volt a világ többi részével szemben, most többet importál, mint exportál. Az euró és a font 10, illetve 13 százalékos mínuszban van az amerikai dollárhoz képest idén eddig. A leértékelés szegényebbé teszi Európát, és önmagában nem fogja megmenteni az olyan energiaintenzív iparágakat, mint az acél-, vegyipar és papíripar, amelyek már csökkentették a termelést.
Valóban nehéz idők várnak az uniós polgárokra – és nem csak ezen a télen. Az Ukrajnában zajló elhúzódó háború miatt már a 2024. évre és az azt követő évekre vonatkozó határidős energiapiaci árak is emelkednek. Ez kereskedelmi szempontból igazi katasztrófa az európai gazdaságok számára - írja a Ripost a Reuters elemzésére hivatkozva.
Az elmúlt hónapok gázárnövekedésének okaival Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője is foglalkozott. A szakember közösségi oldalára feltöltött videójában úgy vélekedett, hogy Európa oldaláról nézve világosan látszik, hogy a szankciók nem működnek. A szankciókat el kell törölni, mert azok elviselhetetlenül nagy terhet jelentenek közösségünknek. A szakértő úgy számolt, ha ma Európában gázt vásárolunk, az ár kétharmadában a szankciók költségeit kell megfizetnünk.Az pedig aligha lehet a megoldás, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a megemelkedett energiaárakkal kapcsolatban mondott, hogy a kifizethetetlen rezsiszámlákat a fogyasztók küldjék Moszkvába, „hogy azokat fizessék ki ők”.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre