Komoly döntés előtt állunk, ha idős rokonunk állapota hirtelen leromlik.
Édesanyám állapota három évvel ezelőtt kezdett romlani. Sajnos többször elesett, és a memóriája sem volt az igazi. Folyamatos felügyeletre szorult, amit családon belül egyre nehezebben tudtunk megoldani. Szerettem volna, ha odaköltözik hozzánk, de a férjem azt mondta, szó sem lehet róla. Akkor haragudtam rá, de utólag rájöttem, igaza volt. Rengeteg konfliktust okozott volna, és az az igazság, hogy anyám a segítséget sem akarta tőlünk elfogadni, nem akart kiszolgáltatott lenni. Végül idősotthonba adtuk, és bár nehéz volt ezt elfogadni, mindenkinek így lett a legjobb. Ott jó kezekben van, vigyáznak rá, és mivel nincs messze tőlünk, gyakran meg is látogatjuk. Bár egyébként sem magányos, sok új barátot szerzett az intézményben – mesélte lapunknak az 54 éves Zsuzsanna.
Nem lenne szívem idősotthonba adni a beteg édesapámat. Ráadásul elég makacs ember, semmiképp sem hagyná maga mögött a házat, amit ő épített a saját kezével. Minden emlék oda köti, nem viselné jól a környezetváltozást, teljesen összeroppanna. Ő gondoskodott rólam, amikor szükségem volt rá, most neki van szüksége segítségre. Persze egyedül lehetetlen a 24 órás felügyeletet megoldani, így amíg dolgozom, egy gondozó van vele. Elvárom magamtól, hogy a legjobb feltételeket biztosítsam neki, még akkor is ha nehéz, akkor is ha drága. A nyáron sikerült akadálymentessé tennünk az otthonát, így már teljes biztonságban van – mesélte a 35 éves Éva.
Ne várjuk meg, hogy idős szerettünk teljesen magatehetetlenné váljon. Ha az alábbiakat tapasztalja, érdemes elgondolkodni, hogyan oldja meg a jövőben idős szerette felügyeletét.
Az otthonápolás csak megfelelő gondozó segítségével működhet gördülékenyen. Mire figyeljünk?
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre