A civilizációs betegségek elkerülésére manapság a gyógyszeres kezelések mellett előtérbe kerültek a természetes gyógymódok és azok a gyógynövények, amelyek évszázadok óta bizonyítják jótékony hatásukat. Ezek egyike a szárzeller, amiről kevesen tudják, hogy hivatalosan is gyógynövény.
A zellerőrület 3 éve robbant be a köztudatba és máig is az egyik legnépszerűbb zöldség, amit csodaszerként tartanak számon. Nézzük, mi mindent tud ez a gyógynövényként regisztrált fűszernövény.
Az egyik legrégebbi emésztésserkentő gyógynövények egyike a zeller. Méregtelenítő, salaktalanító hatása miatt már az ókorban is használták szorulás kezelésére, sőt még a gyanús mérgezések megállítására is. A görögök gyógyító erejében hittek, Kínában pedig ma is a leghatásosabb fiatalító szérumnak tartják.
A zellermagból méz hozzáadásával vérnyomáscsökkentő házi erősítőszert készíthetünk. A zellermagból nyert illóolajokat az ízületi gyulladások kezelésére használják. B1-, B2-, B6-vitamin-tartalma miatt csökkenti a stresszt, segít megnyugodni szorongás esetén. Menstruációs görcsök esetén érdemes naponta tíz kanál zellerlevet fogyasztani, előtte a leveleket turmixgépben aprítsuk fel.
A zellerlé segít a fogyásban és a kívánt álomalak megőrzésében. Naomi Campbell is hisz a zellerkúrában, még a reggeli kávéját is lecserélte zellerlére, amiből naponta nagyjából félliternyi mennyiséget érdemes fogyasztani ébredés után úgy, hogy ezt követően legalább fél óráig nem eszünk. A növény préselt levét ízesítés nélkül és hígítatlanul érdemes lassan elkortyolgatni.
A fajták a termesztés-nemesítés hatására különültek el az utóbbi 2000 évben: a görögök még vadzellert használtak, és azt a petrezselyemmel csereszabatosnak tekintették. Szerte a világon termesztik három változatban, ezek közül nálunk a gumós terem.
Az ókorban a görög atlétikai versenyek győzteseit virágcsokor helyett néhány zellerlevéllel jutalmazták. Rómában zellerből font koszorút hordtak a nyakukban a másnaposságtól tartó férfiak. Illóolaj formájában azonban az ősidők óta dicsérik csodálatos potencianövelő hatását. Igazán népszerűvé a XVII. században vált, amikor a francia király szeretője ragaszkodott hozzá, hogy az uralkodó étrendjének része legyen.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre