Nagy Márton: A válságot követően újra a régió éllovasa lehet az ország

Nagy Márton jelezte: két dolognak köszönhető, hogy a gazdaság idén már várhatóan jól teljesít a járvány negatív hatásai ellenére.

Egyrészt arról van szó, hogy az elmúlt 10 év gazdaságpolitikája következtében a magyar gazdaság megerősödött és válságálló lett, másrészt a magyar válságkezelés is jól vizsgázott, gyorsan, célzott eszközökkel avatkozott be a gazdaság védelme és helyreállítása érdekében - fejtette ki.

A recept egyszerű volt: a foglalkoztatottság védelme mellett a beruházások ösztönzésére fókuszált a kormány - húzta alá a miniszterelnöki főtanácsadó. A két legfontosabb lépés szerinte a védekezés során a bértámogatás és a hiteltörlesztési moratórium bevezetése volt.

A gazdaság újraindítása során kiemelten fontosak az adócsökkentések, így a munkáltatói járulékok célzott elengedése, az iparűzési adó felezése a kkv-k esetében és a fiatalok személyijövedelemadó-mentessége, továbbá az állami, a vállalati és a családi beruházások ösztönzése, a családok védelme és a 13. havi nyugdíj visszaépítése - mutatott rá Nagy Márton.

Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy az állami beruházások idén és jövőre is uralni fogják a gazdaságot, ami „nem kiszorítja, hanem segíteni fogja a magánberuházásokat”.

A beruházások támogatása Magyarországon nem új keletű, a 2010 és 2019 közötti időszakban is erre épült a gazdaságpolitika - emlékeztetett. A források felhasználásában azt az aranyszabályt kell követni, hogy minden elköltött 1 forint, legalább másfél forint hatást gyakoroljon a GDP-re - tette hozzá.

2021-ben és 2022-ben az állami beruházások középpontjában az építőipari beruházások, a családi beruházások középpontjában pedig az otthonfelújítások és az új lakásépítések állnak - jegyezte meg a főtanácsadó.

Szerinte a következő két évben az iparpolitika egyik legfontosabb területe az építőipar és a hozzá kapcsolódó építőipari alapanyaggyártás lesz.

Ez utóbbi iparág jelentős része külföldi kézben van - hangsúlyozta, jelezvén, hogy szükség lenne a konszolidációra a magyarországi építőipari alapanyaggyártás területén, hogy a sok kis gyártó versenyképes legyen a nagy külföldi cégekkel szemben.

Ami a 2021-2027 közötti időszakot illeti, állami oldalról gazdaságfejlesztési célokra közel 50 ezer milliárd forint áll rendelkezésre, ami az egy éves GDP közel 100 százaléka - hívta fel a figyelmet Nagy Márton.

Ebből 30 százalék európai uniós forrás, 70 százalék pedig belföldi és egyéb forrás - tette hozzá, utalva arra, hogy ehhez még hozzájönnek a piaci források, bankhitelek és a működőtőke is. Arra is kitért, hogy a tendencia a pénzforrások eredetét tekintve fokozatosan javul, néhány éve még 50 százalékot tettek ki az uniós eredetű pénzek.