Árat emelnek a bankok és a telekommunikációs cégek a Tisza-kormány megalakulása után

A kormányváltással megszűnt a nyomásgyakorlás, így jelenleg nincs olyan szereplő, amely érdemben fékezné a drágulást. Kapitány István, a Tisza gazdasági minisztere korábban többször is arról beszélt, hogy eltörölnék az árstopokat, ami a jelek szerint a banki és telekommunikációs szolgáltatások díjaira is kiterjedhet – írja az Ellenpont.

A szolgáltatóknak általában legalább egy hónappal a bevezetés előtt kell tájékoztatniuk ügyfeleiket a díjak változásáról. A bankokra azonban szigorúbb szabályok vonatkoznak: nekik két hónappal korábban kell közzétenniük az emeléseket.

Az OTP Bank már eleget tett ennek a kötelezettségnek, és a honlapján nyilvánosságra hozta a július 1-jétől életbe lépő módosításokat. A tájékoztatás szerint számos díjtétel emelkedik, az emelések mértéke többnyire 4 százalék körül vagy azt meghaladó szinten alakul.

A CIB Bank szintén bejelentette az idei díjemelések mértékét. A pénzintézet nemcsak a tavalyi, 4,4 százalékos inflációval korrigálja a díjakat, hanem a 2025-ben elhalasztott, 3,7 százalékos emelést is érvényesíti. Ennek eredményeként egyes költségek összesen 8,2–8,3 százalékkal nőhetnek.

A K&H Bank már áprilistól módosította a díjait. A bank hirdetménye szerint a legutóbbi inflációs korrekció óta eltelt időszak pénzromlásának megfelelően, 4,4 százalékkal emelték az árakat. Az emelés többek között a forint- és devizaszámlákhoz kapcsolódó tranzakciós díjakat, a lakossági számlavezetési és csomagdíjakat, valamint a devizaszámlák számlavezetési költségeit érinti.
A Raiffeisen Bank hivatalosan áprilistól emelt volna 4,4 százalékkal, de az árváltozások bevezetését június 30-ig elhalasztotta.

Az Erste Bank április végén jelentette be, hogy júliustól 4,4 százalékos díjemelést vezet be. A változás a lakossági számlákat, a bankkártyákat és az SMS-szolgáltatásokat érinti.

Az UniCredit Bank szintén 4,4 százalékos emelést hajt végre.

Az MBH Bank közlése szerint 2026. július 31-től, illetve augusztus 1-jétől módosítja díjait a minimálbér változása és a KSH által közzétett fogyasztói árindex alapján.

Nemcsak a bankoknál, hanem a telekommunikációs szektorban is érkeznek az áremelések

A Magyar Telekom az első negyedéves jelentésében jelezte, hogy megkezdte az inflációkövető díjkorrekció előkészítését. A Yettel közlése szerint 2026. július 31-ig hajtják végre a 4,4 százalékos díjkorrekciót, amely a korábban megkötött szerződések havidíjait is érinti. A One pedig bejelentette, hogy szeptember 1-jétől újra alkalmazza az inflációkövető díjkorrekciót. Az emelés mértéke náluk is 4,4 százalék lesz.

Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter tavaly jelentette be: túl drágák a Magyarországon működő bankok, ezért a pénzintézetek vagy önként vállalják, hogy nem emelnek díjaikon, vagy ennél a szektornál is államilag vezetik be a díjkorlátozásokat. 2025 márciusában arról írt, hogy "a banki számladíjak jelentősen emelkednek. Ez nem indokolt, ezért ha kell, itt is lépni fogunk."

A pénzintézetek lényegében mind hasonló vállalást tettek: egyrészt nem emelik a díjaikat 2026 június 30-áig, másrészt volt olyan, amely némi kedvezményt is adott. Hasonló folyamat zajlott le a telekommunikációs cégeknél is. A szolgáltatók 2025 tavaszán 3,5–3,7 százalékos, inflációkövető díjemelésre készültek, ezért az NGM arra kérte őket, hogy önként mondjanak le az áremelésről, és legalább egy évig ne vezessék vissza ezt a gyakorlatot.

A kormány és a távközlési cégek képviselői tárgyalásainak eredményeként végül tavaly tavasszal mindhárom nagy szolgáltató belement abba, hogy 2026. július 1-ig nem emelik meg az árakat és akkor az idén már eddig emelt, az visszaviszi az árait a január 1-i szintre. 

Az Orbán-kormány tehát elérte a bankoknál és a telekommunikációs cégeknél, hogy ne legyen áremelés, azonban a Tisza-kormány hatalomra kerülésével már jön is a drágulás – fogalmaz az Ellenpont.