Megfejtették a torinói lepel titkát? Döbbenetes eredményre jutott a legújabb DNS-vizsgálat

A világ egyik leghíresebb vallási ereklyéje a torinói lepel, egy szövetdarab, amelyről úgy tartják, hogy Jézus Krisztus nyomott képét viseli magán. Most egy új kutatás bebizonyította: több DNS-lenyomatot is találtak a szöveten.

Közelebb kerültünk a torinói lepel eredetéhez

Az ereklye állítólag Jézus halotti leple lehetett, ám a hitelességét újra és újra megkérdőjelezik. Míg a történelmi bizonyítékok arra utalnak, hogy Jézus valóban létező személy volt, az már vitatottabb állítás, hogy ez a szövetdarab volt a halotti leple. A hitelessége ellen szóló érvek között szerepelnek olyan tudományos bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy a szövet közel sem elég régi ahhoz, hogy két évezreddel ezelőtt is létezhetett volna, míg mások azzal érvelnek, a rajta lévő lenyomatok biztosan nem egy testtel való érintkezésből származnak.

Egy új tanulmány a vallási ereklyéről nemrég kimutatta, hogy az évek során több minden is DNS-lenyomatokat hagyott a szöveten. A New Scientist beszámolója szerint Gianni Barcaccia, a Padovai Egyetem munkatársa 2015-ben azt feltételezte, a torinói lepel anyaga Indiából származhat, ezt pedig most számos DNS-bizonyíték is alátámasztja.

A szöveten többféle állat nyomait és növényekre is utaló bizonyítékokat találtak, többek közt paprikákra és burgonyákra, amelyek messze lehettek a lepel származási helyétől. Az időpont viszont, amikor ezek a növények és állatok kapcsolatba kerültek a torinói lepellel, továbbra sem meghatározható. Mindeközben DNS-nyomokat is találtak azoktól a különböző emberektől, akik az évek során foglalkoztak a lepellel, beleértve a korábbi kutatócsoportokét is, akik a tanulmányaik során kerültek vele kapcsolatba.

Barcaccia tanulmánya szerint a torinói leplen talált emberi DNS mintegy 40 százaléka indiai eredetű lehet, ezért a kutató úgy véli, hogy a szövet gyökerei is erre a térségre vezethetők vissza - írja a LadBible, hozzátéve, ezzel a megállapítással nem mindenki ért egyet. Anders Götherström, a Stockholmi Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a tanulmányban, vitatta az indiai származásra vonatkozó állításokat, és kijelentette, továbbra sem lát okot kételkedni abban, hogy a lepel francia eredetű és a 13-14. századból származik.