Új városrész születhet Rákosrendezőn, de lehet, hogy évekig csak tervek szintjén marad

Lezárult a Rákosrendező jövőjét meghatározó nemzetközi urbanisztikai tervpályázat első fontos mérföldköve: kihirdették a győztes koncepciót. A több mint 80 hektáros barnamezős terület Budapest egyik legnagyobb városfejlesztési lehetősége, amelyből akár egy teljesen új városrész is kinőhet. A tervek látványosak ugyan, de  a főváros rossz sorrendben kezdte meg a munkát, és ez akár évekkel is visszavetheti a projektet, és a finanszírozás is kérdéses.

Megtudtuk: a pályázatra összesen 14 hazai és nemzetközi iroda adott be munkát, a zsűrit Karácsony Gergely vezette, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt. A  győztes pályaművet egy nemzetközi konzorcium jegyzi,  többek között a Coldefy, a CITYFÖRSTER és a Sporaarchitects részvételével. A csapat nem ismeretlen a szakmában: dolgoztak már a Aspern Seestadt közparkján és a New Lido Bratislava fejlesztési koncepcióján is.

A koncepció középpontjában a Rákosrendező vasútállomás áll, amely köré egy új, sűrűbb, városközponti funkciókkal rendelkező negyed épülne.

A tervek szerint:

• sétálóutcák és közösségi terek jönnek létre
• erős kereskedelmi és szolgáltatói jelenlét alakul ki
• a közlekedés alapját nem az autók, hanem a kötöttpályás rendszerek adják
   A beépítés kifelé haladva fokozatosan lazul, zöldebb, alacsonyabb sűrűségű lakóövezetekkel, amelyek végül egy mintegy 15 hektáros közparkba futnak ki. A teljes fejlesztés részeként körülbelül 10 ezer új lakás épülhet, amelyek jelentős része megfizethető vagy támogatott lakhatást kínálna. Ez mind jól hangzik, de nem tudni, hogy miből fogják fizetni és a rozsdaövezet jellege miatt sok előre nem látható költség is felmerülhet.

Bár a főváros történelmi lehetőségként beszélt a területről, a megvalósítás tempója egyelőre visszafogott. A Rákosrendező területét egy kicsivel több, mint egy éve szerezte meg a főváros elővásárlási jogával, ám egy szakértői értékelés szerint azóta érdemi előrelépés alig történt.

Kőrössy Koppány, a BP Műhely kutatási igazgatója  korábban a Metropolnak elmondta, hogy a legnagyobb probléma, hogy a városvezetés rossz sorrendben kezdte el a tervezést.

Ez különösen kritikus egy egykori vasúti rendezőpályaudvar esetében, ahol évtizedek alatt jelentős szennyezés halmozódhatott fel. A szakember szerint: a terület hét különálló telekből áll és ezek közül eddig csak kettőn készült részleges vizsgálat, a teljes körű környezeti felmérés viszont akár hónapok alatt elvégezhető lett volna. De ez nem történt meg. A rozsdaövezeti fejlesztések egyik legnagyobb kockázata a rejtett költségekben rejlik.

A szakértők szerint már az építkezés előtt is hatalmas tételekkel kell számolni:

• talaj- és talajvíz-szennyezés kezelése
• szennyezett föld cseréje
• régi ipari és vasúti infrastruktúra bontása
• közművek teljes újraépítése
• régészeti feltárások

Ezek költsége könnyen százmilliárd forint fölé emelkedhet, és szinte minden esetben tovább nő az új problémák feltárásával.

Lánszki Regő országos főépítész  a Városműhely poadcastben felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány eredetileg gyorsabb, befektető-alapú fejlesztést képzelt el.

A cél az lett volna, hogy gyorsan enyhítsék a lakhatási válságot és a városszövet hiányosságait, akár egy erős, külföldi befektető bevonásával. Ezzel szemben a főváros klasszikus várostervezési modellt követ, ami lassú.

A szakértő szerint első ténylegesen használatba vehető lakás megvalósulása tíz éven belül nem várható Rákosrendezőn:

– fogalmazott Lánszki Regő.