Magyar segítséggel tartják távol az afrikai elefántokat

Afrikában drónokkal tartják távol az elefántokat a falvaktól és a termőföldektől. A különleges megoldást a magyarországi Xantus János Alapítvány is támogatja.

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2026.03.26. 15:44

Módosítva: 2026.03.26. 16:15

elefánt afrika drón

Az elefántok szinte felfoghatatlan nehézségeket képesek okozni Afrikában. A hatalmas állatok mindössze pár óra alatt tönkre tudják tenni a termőterületeken az egész szezon termését. Ez a konfliktus akár összecsapásokká is fajulhat az ott élő emberek és az elefántok között.

Az elefántok élettere is egyre szűkül, miközben az embereknek több termőföldre van szükségük. — Az elefántok élettere is egyre szűkül, miközben az embereknek több termőföldre van szükségük (Fotó: Hír TV)

Megugró népesség, tömeges elefántvadászat

A kontinensen egyre inkább zsugorodik a vadállatok élettere. Az emberek száma Afrikában 500 évvel ezelőtt még nagyjából 15 millió volt, ez azonban az ezredfordulóra 900 millióra nőtt. Mostanra a népesség eléri a másfél milliárdot. A több embernek több élelemre, ezért több termőterületre van szüksége, ami az állatok élőhelyét szűkíti tovább.

Ezzel együtt az elefántokat is védeni kell, hiszen a korábbi, brutális mértékű vadászat miatt a számuk jelentősen csökkent. Eleinte a nagy agyarú bikákat ejtették el a vadászok. A csontokat rengeteg mindenre használták, készítettek belőlük például biliárdgolyót, protézist, de zongorabillentyűt is. Becslések szerint a 19. század elején még közel 30 millió példány élt Afrikában, a tömeges vadászatok miatt azonban ez a szám 1989-re 625 ezerre csökkent.

Meg kell találni az arany középutat

A fent említettek miatt meg kell találni azt a megoldást, ami az embereknek és az elefántoknak is megfelelő. Carel Verhoef természetvédelmi szakértő kitalálta, hogy remek megoldás lehet erre a drónozás.

Itt konkrétan ember-elefánt konfliktuskezeléssel foglalkozunk. Ez a rész, ahol vagyunk, régen vadvédelmi terület volt, de idővel emberek telepedtek le itt. Van itt egy iskola is, közvetlenül mellettünk, és ez valóban konfliktusterületté válik az emberek és különösen az elefántok között

– mondta a szakember a Hír Tv riportjában.

A projektet úgy nevezték el, hogy Kazi Ya Tembo, ami szuhaéliül annyit tesz, hogy elefántmunka. A szervezet jelenleg Tanzániában használja a módszert, és az a céljuk, hogy az emberek és az elefántok békében élhessenek egymás mellett.

Hőkamerás drónokat használunk, hogy éjszaka is tudjunk dolgozni, mert a konfliktusok nagy része ekkor történik. A drónoknak köszönhetően most először képesek vagyunk biztonságban tartani az őreinket, és megadni nekik az eszközöket ahhoz, hogy éjszaka is tudjanak dolgozni. Azt gondolom, hogy nagyon sikeresek vagyunk, hiszen 98%-os a sikerrátánk. Nincsenek emberi áldozatok, és nagyon korlátozott a terméskiesés is, de sajnos ez egy mindennapos munka, az embereinknek minden este kint kell lenniük és szétválasztani embert és elefántot

– mondta Carel Verhoef.

A drón hangja eltereli a termőterületekről és visszakíséri az elefántokat a biztonságos, védett helyekre.

Az elefántok száma a tömeges vadászatok miatt jelentősen csökkent (Fotó: Hír TV)

Van egy kis szafaritáborunk a Szerengetiben, ott vendégeket fogadunk, de a természetvédelmi részlegünk itt dolgozik. Most a Komazi Nemzeti Park mellett vagyunk, ami egy igazi gócpont. Néhány hónapja érkeztünk, azóta folyamatos megfigyeléseket folytatunk, és segítünk terelni azokat az elefántokat, amelyek konfliktusba kerülnének a farmokkal vagy a falvakkal. Azt hiszem, a 98%-os sikerarány azt mutatja, hogy jó úton járunk

– mondta Sally Grierson természetvédő, szafariszakértő.

A projektnek az is az egyik feladata, hogy a helyi közösségeknek, vadőröknek meglegyen a kellő tudása és felszerelése ahhoz, hogy el tudják látni ezt a feladatot, legyen szó drónról, motorról vagy akár ruháról. Sally Grierson hozzátette: büszkék arra a munkára, amit jelenleg végeznek, és abban reménykednek, hogy ezt az egészet kiterjeszthetik a környező területekre is.

Dr. Andréka György, a győri Xantus János Állatkert igazgatója (Fotó: Huszár Gábor)

Dr. Andréka György, a győri Xantus János Állatkert igazgatója szerint a fejlődés legfőbb alapja az oktatás, ezért iskolákra van szükség, de egy oktatási intézményt csak olyan helyre tudnak telepíteni, ami jól megközelíthető. Sajnos ez gyakran a régi, természetes vándorlási folyosókon található.

„Ahhoz hogy egy iskolát idetelepítsünk, ahhoz elektromos hálózatra is szükség van. Ennek kiépítése során olyan utak alakulnak ki, amelyek az állatoknak is könnyebbé teszik a vándorlást, viszont ahol elektromos áram van, és ilyen útlehetőségek vannak, ott az emberek előbb utóbb megtelepednek, tehát az állatok számára a természetes migrációs folyosók beszűkülnek vagy megszűnnek. Itt például ez a probléma alapja, mivel ez az egyetlen útvonal, amin az állatok elérik a természetes itatóhelyet” – tette hozzá a győri állatkert igazgatója.